Az Év Madara: Kerecsensólyom (Falco cherrug)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 1979 óta, immáron 46. alkalommal hirdeti ki minden évben az Év Madarát. A kezdeményezés célja, hogy a szervezők megismertessék a társadalommal azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak.

A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara. Külön érdekesség, hogy a faj idén másodjára kapja meg az Év Madara megtisztelő címet, ugyanis 2000-ben szintén az Év Madarává választották.

A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb méretű, mint a hím.

Legkedveltebb táplálékállata az ürge, de a galambok fogyasztása is jelentős. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkozik. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak.

Élőhelye a nyílt puszta, a tagolt, hegyvidéki területeket kerüli. A kerecsensólyom nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, dolmányos varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürke gém és kárókatona elhagyott fészkeit foglalja el. Magyarországon rendszeres fészkelő. Az állomány egy része itt telel, egy része novemberben délre vonul.

Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, eszmei értéke alapján (1.000.000 Ft) a legmagasabb kategóriába tartozik.