Integráció , kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Társadalmi beilleszkedését segítjük a kiemelkedő tehetségestől a gyenge adottságúig, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire.

Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret, gondolkodásmódot, a különbözőséget.

Célunk :A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége.

Feladatunk: inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

Részképesség-zavarok

Minden gyermek más, alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelően segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához. Különbözőségük miatt hasonlóan társaikhoz az egyéni bánásmódot alkalmazzuk, a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztést tekintjük feladatunknak.

A részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás, matematika elsajátítását, ezért az óvodai foglalkozásokat preventív vagy korrekciós céllal szervezzük.

Felfogásunk szerint: minden kisgyerek fejleszthető,a meglévő képességekből indulunk ki, a megkésett, vagy zavart szenvedett képességek fejlődését támogatjuk, megsegítjük.

Ha a gyermekek, főként a nagycsoportos korúak, illetve további nevelési évre óvodában maradtak nem érik el társaik, korosztályuk fejlettségi szintjét, illetve az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet, pedagógiai, s ha szükséges pszichológiai vizsgálatot kell kéni annak érdekében, hogy pontosan tudjuk, miben kell a gyermek segítségére lennünk az elkövetkezendő nevelési évben. Tudnunk kell honnan indulunk el és hova akarunk eljutni a gyermek egyéni fejlesztésében. Ezek ismeretében részletes fejlesztési tervvel segítjük a gyermek egyéni, önmagához viszonyított fejlesztését (szakmai segítők igénybevételével: fejlesztőpedagógus, Nevelési Tanácsadó, utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus).

Célunk: A gyermek állapotának megfelelő segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához, személyiségének védelméhez, fejlesztéséhez.

Feladatunk: a gyermekek meglévő képességeiből kiindulva a részleges zavart szenvedett és/vagy késve jelentkezett képességek fejlődésének támogatása, az önállóságuk fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

Fejlesztő óvodapedagógus feladatai

• az óvónők jelzése alapján a korrekciós fejlesztést igénylő gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése (az ehhez szükséges szülői jóváhagyás beszerzése),a mérés értékelése

egyéni fejlesztő programok kidolgozása, koordinálása a csoportos óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal

az előző nevelési évben a fejlesztő foglalkozásokban részesült gyermekek ellenőrző felmérése, esetleges egyéb szakértői, fejlesztési javaslatok figyelembe vételével szükség esetén egyéni fejlesztő programok kidolgozása, ennek további koordinálása

egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megtartása elsődlegesen a gyermekcsoportban, ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztő játékot. Indokolt esetben a gyermek kivihető a „fejlesztő” szobába (játszó szobába)

a fejlesztés folyamatos koordinálása a csoportos óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal

a szülők rendszeres tájékoztatása a gyermekük fejlődéséről

folyamatos kapcsolattartás a speciális szükségletű gyermekeket fejlesztő szakmai segítő intézményekkel, fejlesztőkkel (pl. Korai Fejlesztő).

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Célunkat akkor érjük el, ha örömmel, aktívan vesz részt a játékos foglalkozáson,az érintett gyermekek részképességei pozitív irányban fejlődnek, a speciális fejlesztés hatására kompenzálódik a részképesség-zavar

• Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás –szabályozási zavarral ) küzd.

A feltételek megteremtését követően abban az esetben nyer felvételt, ha az óvodai nevelésen belül, a többi gyermekkel együtt, integrált nevelési keretek között fejleszthető. Az integráció elve, hogy egy csoportba ne kerüljön azonos típusú sérüléssel rendelkező gyermekből egynél több, hiszen felerősítik egymást. Erről elsősorban az óvoda vezetője, a tagóvoda-vezető, a gyermek leendő óvodapedagógusa közösen dönt, melynél figyelembe veszik a csoport jellegét, a sérültség fokát és az adott csoport összetételét. A gyermek érdekében az integráció csak szakfejlesztéssel együtt biztosítható óvodáinkban. Elengedhetetlen az együttműködés a gyermekek nevelésében közreműködő más személyekkel, természetesen elsősorban a szülőkkel.

A gyermekcsoportot a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására fel kell készíteni, nem túl hangsúlyozva a másságát. Minden apró siker elismerése további pozitív változásra motiválja a gyereket. Az óvodapedagógusnak úgy kell segítenie a gyermek beilleszkedését a csoportba, hogy ne csorbítsa önállóságát, ugyanakkor a többi gyermeket a segítőkészségre nevelje.

Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének, személyiségfejlődésének, esélyegyenlőségének előmozdítása.

Feladatok :a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatainak, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztése,az egyes területek a fogyatékosságnak megfelelő hangsúlyozása a fejlesztésben,törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérültfunkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek,a gyerekeket egyéni terv szerinti fejlesztése, speciális szakember bevonásával,speciális differenciáló módszerek, terápiák, technikák alkalmazása az integrált nevelésben,az interperszonális kapcsolatok, az énkép, az önismeret fejlesztése, új attitűdök kialakítása,a verbális és nonverbális kommunikáció és a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztése,változatos módszerek alkalmazása az egyre pontosabb észlelés, figyelem, összpontosítás, gondolkodás és emlékezet fejlődéséhez,a sajátos nevelési igénynek megfelelő környezet kialakítása, megfelelő tárgyi feltételek, segédeszközök biztosítása az adott intézményegységben,az önálló tevékenykedéshez szükséges differenciált segítségadás,a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák elemeinek beépítése az óvodai nevelőmunkába (gyógypedagógus segítségével),az optimális nevelés érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése elsősorban a gyógypedagógia területén,a gyermekek speciális fejlesztése team munkában, több szakember részvételével, a gyerek igényének megfelelő időkeret, eszközök, módszerek alkalmazásával.

 Sérülésspecifikus feladatok szakfejlesztéssel

• Magatartászavaros gyermek

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott,gyermek nevelésének prioritásai: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő képesség növelése, önállóságra nevelés,valamennyi tevékenységben mindig olyan feladattal kell megbízni a gyermeket, amelyet eredménnyel tud elvégezni, figyelemmel kell kísérni a tanulási, figyelmi és fegyelmi teherbíró képességét,különösen fontos, hogy a szabályokat előre és közösen hozza létre a felnőtt és a gyerek, részese legyen a vele kapcsolatos döntéseknek, hiszen a szabályszegésnek következményei vannak (figyelemmegvonás, esetleg büntetés). Tisztában kell lenni (megismerésen alapulva) mi várható el tőle, a gyermek képességeinek megfelelően követeljen az óvodapedagógus,a magatartászavaros gyermek feladattudata, ismeretszerzési motivációja gyenge, csak a spontán tevékenységből kiinduló fejlesztéssel, a tevékenységbe bekapcsolódva tud a pedagógus változásokat kezdeményezni.

 Mozgásban akadályozott gyermek

•  Speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon a számára elérhető tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása,az óvodában biztosítanunk kell – a gyermek állapotának megfelelően,az akadálymentes közlekedést,a megfelelő mozgást és az ehhez szükséges eszközöket,az elsajátított mozgásminták rögzítése, alkalmaztatása a napirend egészét átszövi.

 Látássérült gyermek

•  Közös játékban való részvétel segítése, a közösséghez való alkalmazkodás, a viselkedési formák megtanulása és gyakorlása,az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása,a környezet vizuális megismertetése:

• látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben,a nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság,térbeli tájékozódás a látás felhasználásával,a finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése,a látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt.

  Hallássérült gyermek

• A kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése,alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása,az aktív nyelvhasználat építése.Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést.

 Enyhe értelmi fogyatékos gyermek

• Cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés,az alapmozgások kialakítása, fejlesztése,a minimális    kontaktus,    kooperációs    készség,    a     nonverbális       és                  verbális kommunikációfejlesztése,a beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs bővítése,az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása,az adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztése,a rendszeresség, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasítás, a sokszori ismétlés alkalmazása.

 Akadályozott beszédfejlődésű gyermek

•  Anyanyelvi nevelés, mozgás fejlesztése,akommunikáció,avizuo-motoros koordinációs készség fejlesztése,speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafo-motoros fejlesztés ).

  Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek

• Kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia, meglévő töredékkészségek használata,  egyéni motiváció megteremtése, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása,az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

 Az integrált óvodai nevelés előnyei

A sajátos nevelési igényű gyerekek számára

• Az együtt tevékenykedés, a kölcsönös kommunikáció, a mindennapi együttes szituációkban természetesen tanulják a társak magatartás mintáit, szokásait,a gyermekközösség erősíti a sajátos nevelési igényű gyerekek önbizalmát, a többi gyereket követve, jobban fejlődik önállóságuk,fejlődésükre ösztönző a többi gyerek eredményeinek tapasztalása,a közösségben reálisabban tudják bemérni sajátosságaikat, jobban fejlődik önismeretük,megtapasztalják, hogy ők is sok mindenben képesek ugyanarra mint társaik,a többi gyerek megismerésével tapasztalatot szereznek, hogy mindenkinek vannak gyenge pontjai,a közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat,a másokkal való együttműködésnek többféle technikáját tanulják meg,kedvező a gyerekek számára, hogy a szocializáció abban a természetes közegben zajlik, amelyben későbbi élete során is élni fog.

Az integrált óvodai nevelés előnyei a többi gyerek számára

• A sajátos nevelési igényű gyerekekkel együtt nevelt gyerekek megtanulják elfogadni az egyéni különbségeket,megismerik a másságot, tapasztalják, hogy mindenkinek vannak erősségei és gyengéi,megtanulnak odafigyelni másokra, megtanulják a másikat tiszteletben tartó segítés formáit, technikáit,érzékenyebbé, kifinomultabbá válik kommunikációjuk.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Célunkat akkor érjük el, ha képességeik önmagukhoz viszonyítottan fejlődtek,az adottságukhoz viszonyított legmagasabb önállóságra, együttműködésre képesek,akaraterejük, önállóságra törekvésük fejlődött,egészséges énképük, önbizalmuk megalapozódott,kommunikációs technikájuk, együttműködési készségük fejlődött,képesek a közösségbe való beilleszkedésre,a fejlettebb területeken képességeik továbbfejlődtek,hiányos képességeik kezelésére speciális technikák és eszközök használatát megismerték,a közösségben minden gyerek alkalmazkodó készsége, toleranciája, empátiája fejlődött az együttnevelés során.

• Nemzetiségi feladatok

 A nemzetiséghez tartozó gyermekek kisebbségi önazonosságának megőrzésének, ápolásának, erősítésének, átörökítésének elősegítése. A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságra tekintettel a személyiség fejlesztése differenciált módszerekkel vezet eredményhez. A tudástartalmakhoz való hozzájutás esélyét minden kisgyermek számára biztosítjuk. Ugyanakkor esélyeik javítása érdekében sajátos szükségleteik kielégítésére törekszünk (pl. a magyar nyelvi nevelés fontossága).

Fontosnak tartjuk a korai prevenciót az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi nevelés, a szocializáció területén, együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok csökkentése érdekében.

Migráció

A más országból bevándorló, vagy itt tartózkodó családok gyermekei óvodai nevelésének alapelveiben az integrált nevelés szemléletét, céljait és feladatait érvényesítjük.

Differenciálással, egyéni képességfejlesztéssel fejlesztjük a csoportközi kapcsolatokat. Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a másságot, a sokszínű, sokféle kulturális hátterű szükségleteket, igényeket és gondolkodásmódokat.

• Tehetséggondozás

 Célunk : A gyermekek egyéni szükségleteinek megismerése, képességeik kibontakoztatása.

Szemléletünk szerint minden gyermekben van valami jó, értékes, fel lehet fedezni olyan képességeket, amelyeket a lehető legjobban tudunk fejleszteni. Kiemelkedően tehetségesnek azt a gyermeket tekintjük, aki egy adott területen sokkal többet képes teljesíteni az életkorának megfelelő átlagnál, aki viszonylag kevés segítséggel nagyon gyorsan tud előrehaladni, fejlődni az adott területen. A tehetség a legritkább esetben tud önmagától utat törni, fejlődni, ehhez az kell, hogy a szülő, a pedagógus felismerje ezt, megadja a gyorsabb haladáshoz, az intenzívebb fejlődéshez szükséges többletsegítséget.

Óvodánkban, szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek integrált nevelésére is lehetőség van.

• -sajátos nevelési igényű- SNI
• -beszédfogyatékossággal
• -kevert specifikus fejlődési zavarokkal
• -beszédmegértés(receptív) zavarával
• -iskolai készségek nem meghatározható fejlődési zavarával
• -beszéd és a nyelv fejlődésének nem meghatározható zavarával
• -kifejező (expresszív) beszéd zavarával küzdő
• -autizmus spektrum zavarral küzdő
• -illetve mozgás és látássérült gyermekek együtt nevelését, a szakértői véleményben javasoltaknak megfelelően fejlesztő pedagógus és külső szakemberek segítségével látjuk el.