Az iskolaérettség kritériumai

Az iskolaérettség fizikai és pszichés alkalmasságot jelent az iskolai elvárásoknak való megfeleléshez.

Európában átlagosan 5,5-7 évesen kerülnek a gyermekek iskolába. Magyarországon a közoktatási törvény értelmében, abban az évben válik iskolakötelessé a gyermek, amelyikben augusztus 31-ig betölti 6. életévét. Az iskolaérettség megállapítása elsősorban az óvodapedagógusok feladata, akik a mindennapokban a legtöbbet látják a gyermek valós teljesítményét. Ugyanakkor van olyan eset, hogy az óvónői szakvélemény nem elég. Ilyenkor történik egy ún. iskola érettségi vizsgálat, melyet a lakóhely szerinti illetékes Szakértői Bizottság végez el. A vizsgálat célja annak a felmérése, hogy a gyermek testileg, lelkileg, értelmileg, fizikailag képes lesz e az iskoláskor követelményeinek megfelelni.

Fizikai alkalmasság

Az iskolában való teljesítés megnövekedett terhekkel jár. A 45 percig való padban ülés, koncentrálás, az iskolatáska súlya megterheli a nem megfelelően érett szervezetet. Iskolakezdésig be kell következnie egy ún. fejlődési ugrásnak Ez vonatkozik a testméret növekedésére is. Az iskolaérett gyermek legalább 110 cm-magas és 18 kg. (Bár önmagában ez már nem kizáró tényező). Elkezdődik nála az első fogváltás, megfelelő a fizikai erőnléte. Mozgásában látszik az elemi mozgások rendezettsége, a kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talp élen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és egy lábon, fejemelgetés háton- és hason fekvésben. Ezen mozgások hibás végrehajtása idegrendszeri éretlenségre utalhat, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okozhat. Az iskolaérett gyermeknek kialakult a ceruzafogása, jobb-balkéz dominanciája valamint stabil a testsémája.

Kognitív érettség

Az iskolaérett gyermeknek kialakult térérzéke van. Meg tudja különböztetni a jobb és baloldalát, képes a szem-kéz megfelelő koordinálása. Alapfeltétele az írás-olvasás tanulásának, hogy a szemével úgy tudja követni a kezét, hogy közben nem a kezére, hanem a leírtakra figyel. Fontos az alak- szín- formaállandóság kialakulása is. Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betű felismerési nehézségei is lehetnek.

Hatéves korára minden gyermeknek el kell tudni sajátítani az anyanyelvét. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. Szintén elengedhetetlen feltétele az iskolaérettségnek a megfelelő problémamegoldó rutin kialakulása, az emlékezet, a figyelem és a feladattudat kialakulása. Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben, ismernie kell személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását. Hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.

Pszichés alkalmasság

Egy gyermek iskolaérettsége abban is megmutatkozik, hogy mennyire foglalkoztatja a tanulás kérdése. Várja, érdeklődik az iskola felől és megjelenik a téma a játékaiban. Ebben az életkorban új fejlődési lépcső kezdődik. 6-10 éves korban nagyon fontos a gyermek számára a megfelelés, a jó teljesítmény. Ilyenkor a pedagógusok szerepe is felülreprezentált. Alsó tagozatban meghatározó a véleményük. Gondoljunk csak bele! Egy 1-2. osztályos gyermek mennyi mindent megtesz a piros pontért! (Később a serdülőkorban az érdeklődés fokozatosan úgyis a társak felé fordul…) Amíg ez az érdeklődés nem alakul ki, és láthatóan a gyermeki, játékos dolgok kötik le inkább a figyelmét, elgondolkodtató az iskolakezdés. Az iskolaérett gyermek ugyanis már elvégzi a rábízott feladatokat, kitartó és nem hagyja félbe a tevékenységeit.

Fontos a szociális érettség is! Legyen képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival, ismerje a társas közösség szabályait, és törekedjen ezek betartására. Az osztályba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek.

Forrás: / https://gyermekpszichologus.blog.hu/2014/01/09/az_iskolaerettseg_kriteriumai/

Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül, vázlatosan nyújt áttekintést arról,
hogy milyen ismeretek megléte fontos a kis elsős számára

1. – nevének, korának, lakhelyének ismerete

2. – szülei neve, foglalkozása

3. – testvéreinek az adatai

4. – a család felépítése – fiatal, idős fogalma

5. – a testrészek megnevezése – funkciójuk ismerete

6. – a tisztálkodás és a fogápolás szabályai

7. – a jellemzőbb foglalkozások ismerete

8. – az egyes szakmák szerszámainak felismerése

9. – térbeli távolságok megítélése – közel, távol

10. – a gyalogosokra vonatkozó alapvető közlekedési szabályok ismerete

11. – település- és lakástípusok megkülönböztetése

12. – a ház helyiségeinek, berendezési tárgyainak megnevezése

13. – a háztartási gépek nevének ismeret – funkcióik tudása

14. – a zöldségesben, gyümölcsösben termő növények felismerése

15. – a kerti szerszámok és funkcióik ismerete

16. – a ház körül élő állatok megnevezése, csoportosítása (pl. szőrös, tollas), hasznuk, gondozásuk, védelmük ismerete

17. – erdőben, mezőn, vízben, vízparton élő jellemző állatfajok ismerete (esetleg táplálkozási módjuk megnevezése)

18. – hazánkban nem élő, csupán állatkertben látható állatok megnevezése

19. – a színek felismerése

20. – a napok nevének sorrendbe történő tudása

21. – a napszakok és a napirend összefüggése, megnevezése

22. – az események történési sorrendjének helyes megítélése

23. – az évszakok megnevezése és jellemzőik ismerete

24. – az öltözködés és az időjárás kapcsolata

25. – az érzékszervek által felfogott ingerek megnevezése

26. – a számok felsorolása tízig, tárgyak számlálása

27.  -több-kevesebb fogalma

28. -kisebb-nagyobb, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb, könnyebb-nehezebb stb. fogalmának ismerete

29.  – tárgyak egyenlővé tétele (1-10)

30. – egyszerűbb sorozatok szabályának felismerése és annak folytatása

31. – kör, négyzet, háromszög felismerése, megnevezése

32. – alatt, felett, között, mellett, előtt, mögött fogalmának ismerete

33. – egész-rész viszonya

34. – megfelelő szóbeli kifejezőképesség, érthető, folyamatos beszéd

35. – a hallással felfogott utasítások megértése és teljesítése, növekvő figyelemtartás

36. – rajzaiban az adott tárgy, élőlény lényeges jegyeinek feltüntetése, az     arányok, távolságok érzékeltetése

37. – önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés

38. – forgalmi gondolkodása kialakulóban van

39. – önállóság az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben

40. -megfelelő közösségi magatartás, a viselkedés alapvető szabályainak ismerete

Forrás: / Pápai Gyöngyi gyógy- és fejlesztőpedagógus/