INTEGRÁCIÓ,   INKLUZÍV   SZEMLÉLETŰ   NEVELÉS,   KIEMELT FIGYELMET, KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK
A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda 18 tagóvodájának mindegyike integráló intézmény, az alapító okirat alapján fogadja a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekeket.

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: különleges bánásmódot igénylő gyermek; sajátos nevelési igényű gyermek; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek; kiemelten tehetséges gyermek; hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, (a hátrányos helyzet nemcsak a szociális hátrányokra, hanem pl. kulturális vagy nyelvi alapokon nyugvó speciális szükségletekkel élőkre is vonatkozik (kisebbségek, bevándorlók).

Intézményeink a gyermekek mindenek felett álló érdekét képviselik, így a diszkrimináció minden formáját elutasítjuk, különösen a gyermek vagy hozzátartozói bőrszíne neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, nemi beállítottsága, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A társadalmi beilleszkedését segítjük a kiemelkedő tehetségestől a felzárkóztatást igénylőig, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire. Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret, gondolkodásmódot, a különbözőséget.

Célunk: a harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben, hogy természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége, valamint az, hogy a gyermekeket megtanítsuk a másság elfogadására. Fontos, hogy a gyermekek mindenkit saját értékei miatt tekintsenek egyenlőnek, ezt érzékenyítéssel, érzékenyítő játékokkal, dramatikus játékokkal, valamint mesékkel kívánjuk erősíteni.

Feladatunk: Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

 Új és már bevált módszerek alkalmazása, mint például a Persona Doll, Plukkido, érzékenyítő játékok, dramatikus játékok, mesék a beszoktatástól az óvodáskor végéig, mely módszerek az inklúzió elérésén túl a csoport kohéziót és a személyiségfejlődést is segítik.

 Kiemelt feladatunk az egyéni, személyes bánásmód alkalmazása minden gyermeknél, így a különleges bánásmódot igénylő óvodásoknál is. Ennek elsődleges módszere a gyermekek és családjuk megismerése már az óvodába lépés előtt. A családokkal való megismerkedés (családlátogatás hagyományos vagy online formában) lehetőséget biztosít a szülőkkel való előzetes konzultációra, mely során információkat kaphatunk a gyermekről, megismerhetjük az általuk alkalmazott és bevált módszereket. Ezek alkalmazása is segíti a gyermek beilleszkedésének és további fejlesztésnek tervezését, gyakorlati megvalósítását.

 Szakmai együttműködés, szakmai team működtetése a már szakértői véleménnyel rendelkező, vagy szakértői vélemény hiányában az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek számára. Az Egyesített Óvodában az óvodapedagógusok inkluzív nevelő munkájának megsegítése érdekében „utazó szakmai team” bevonására van lehetőség. Ez elsősorban olyan – nem sajátos nevelési igényű -, nehezen kezelhető, viselkedési- és/vagy magatartási zavarokat mutató gyermekek beilleszkedését, szociális képességeinek fejlesztését segíti elő, akik a hétköznapok nevelő munkájában az átlagostól nagyobb feladatot rónak a pedagógusokra. A szakmai team a különböző szakterületek szakembereinek bevonásával jön létre, speciálisan az adott gyermek sajátosságainak megfelelően, úgy, hogy a folyamatban aktív szereplők a gyermek szülei is. Ennek kapcsán intervenciós módszer alkalmazását is preferáljuk az óvodai csoport keretei között.

 Olykor a szülők érzékenyítése is feladatunk, az elfogadás fontos része megismertetni a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket nevelő szülők nehézségeit, sikereit a normál fejlődésű gyermekeket nevelő szülőkkel. Ezért az adott témában szülőknek szóló programokat szervezünk. (teadélután, szülő klub, szülői fórum stb.).

• A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése során, bevonjuk a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókat a gyermek pszichés és fizikai állapotától függően szükséges mértékig.

Az inklúzió elérése közös célunk és feladatunk melyet csak együtt, a gyermekekkel, a tagintézmények valamennyi dolgozójával és a szülők együttes munkájával érhetjük el. Így válhatunk olyan közösséggé, melyben az egyének sokszínűségének és bárminemű különbözőségének elfogadása és megbecsülése, valamint ezen keresztül az esélyegyenlőség biztosítása a legmagasabb szinten valósul meg.

Beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése, részképesség-zavarok
A BTMN kategóriát szakértői bizottság állapítja meg, általa kiadott szakértői vélemény támasztja alá. A BTMN besorolást kapó gyerek legmarkánsabb jellemzője, hogy bizonyos területeken alul teljesítenek, vagy nehézségekkel küzdenek. Ez a terület lehet a tanulás, vagy a társas kapcsolatok területe, illetve a viselkedés szabályozása. A nehézségek, hiányosságok következtében a gyermekek személyiségfejlődése az átlagostól eltérő lehet, ezért fejlesztő foglalkozás keretében látjuk el őket. A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek korrekciójában az egyéni és mikrocsoportos kognitív, mozgás-, és szociális funkciók fejlesztése mellett a mindennapokban megvalósított differenciálás, a fejlesztőpedagógus és a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok szoros együttműködését igényli.

• Fejlesztőpedagógiai tevékenység az Egyesített Óvodában
  Az óvodai nevelés élménypedagógiai eszközök és módszerek alkalmazásával, a gyermekek öntevékeny részvételére alapozva, változatos tevékenységeken keresztül támogatja a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Az iskolai életre való eredményes felkészülés feltétele az általános tanulási képességek – kitartás, szervezőkészség, az impulzivitás önkontrollja, társadalmi alkalmazkodóképesség, mozgáskoncentráció – megalapozása. A motoros és kognitív funkciók fejlődésének elmaradásai nehezítik az írás-olvasás, a számolás elsajátítását, a nyelvi készségek fejlődését.

Fejlesztőpedagógiai munka

Fejlesztőpedagógus: Babirák Ildikó

Fejlesztő foglalkozásban azok a gyerekek részesülnek, akik a – fejlettségmérő lap eredményei alapján – egyes területeken „lemaradást” mutatnak. A fejlesztői szűrés szeptemberben történik. A fejlesztés a mozgásra, finommotorikára, értelmi képességekre és gondolkodási műveletekre terjed ki.
A foglalkozások a szűrés eredményei alapján szerveződnek, általában heti két alkalommal, kb. fél órás időtartamokban. Lehet egyéni, és mikrocsoportos, ill. csoportban történő. A foglalkozások színesek, játékosak, hatalmas eszköztár áll rendelkezésre. A fejlesztésre járó gyerekekkel rendszeresen használjuk a digitális oktatóprogramot (DIOO) is. A mozgásfejlesztés a tornateremben történik.
A fejlesztés az óvodai alapellátás része, a foglalkozások délelőtti időpontban zajlanak, figyelembe véve a csoportok napirendjét.
A fejlesztő szoba az emeleten található, a Kenguru csoporttal szemben. A fejlesztőpedagógus elérhetősége az ajtó mellett, ill. a bejáratnál a faliújságon is megtalálható.
Fogadóórákra novemberben kerül sor, együtt az óvodapedagógusokkal. Más kéréssel, kérdéssel kapcsolatban időpontot egyeztetünk.
A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatához a fejlesztőpedagógus véleményt ad. Szoros kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal, védőnővel.

Gyógypedagógiai tevékenység az Egyesített Óvodában
A sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségének szerveződése különbözik neurotipikusan fejlődő társaikétól, emiatt kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igényelnek. A többi gyermekkel együtt, többségi intézményben történő óvodai nevelésük során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé.

Alapelveink
Az óvodai nevelés, fejlesztés során a sajátos nevelési igényű gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges.

 A nevelési célok megvalósításához szükséges a sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a tárgyi feltételek és segédeszközök megléte.

• A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése érdekében a rendelkezésre álló személyi feltételek folyamatos biztosítása, az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítők folyamatos képzése.

Együttműködés a szülőkkel
A szülők rendkívül nagy szerepet játszanak gyermekük sikeres óvodai beilleszkedésében, mivel folyamatosan megfigyelhetik a beilleszkedés szintjét, a kudarcok és sikerek arányát, így jelentősen hozzájárulhatnak az óvodai nevelés során felmerülő nehézségek csökkentéséhez. A családdal való együttműködés legfontosabb célja a gyermek fejlődését előmozdító partneri kapcsolat kialakítása. Szakmai segítséget nyújtunk a zavar természetének, az eltérően fejlődő gyermek viselkedésének megértésében, segítünk reálisan felmérni a gyermek lehetőségeit, a fejlesztés esetleges korlátait.

A gyermekcsoport szerepe az integrációban
A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és nevelő-oktató munkát segítő munkatársak integrációs attitűdje jelentősen befolyásolja a gyermekcsoport és a szülői közösség viszonyulását a befogadás folyamatában. Szemléletük, meggyőződésük, érzékenységük és kommunikációjuk nagyban elősegítheti az említett csoportok és a befogadásra kerülő gyermek és család egymáshoz való viszonyát, hiszen kölcsönösen hatással vannak egymás életére. Az együttnevelés által a jövő nemzedékének minden tagja élethosszig tartó tapasztalatok birtokába jut elfogadásról, toleranciáról és együttműködésről egyaránt. Az együttnevelés által az általános nevelési igényű gyermekek személyisége is gazdagodik.

Az együttnevelés eredményessége szempontjából meghatározó az érintett sajátos nevelési igényű gyermek személyisége, a zavar kognitív sajátosságai, típusa, súlyossága.

Az inkluzív szemléletű nevelésünk jellemzői:

• az integráció teljeskörű támogatása, az inkluzív szemlélettel való azonosulás a fogadó intézmények teljes alkalmazotti közösségében,

 az egyéni differenciáló módszerek alkalmazása hangsúlyos szerepet kap a nevelés során,

 különböző munkaformákat alkalmazunk a tevékenységek szervezése során (frontális helyett kiscsoportos, páros és egyéni munkaforma),

• rugalmas, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő követelményeket teremtünk,

 változatos értékelési eljárások alkalmazunk,

 az óvodai élet tevékenységei közben felmerülő problémák vagy konfliktushelyzetek megoldását különös figyelemmel támogatjuk, a megoldási stratégiákat folyamatosan közvetítjük a gyermekek számára, modell értékű szerepünket felvállalva,

 gyógypedagógusaink és óvodapedagógusaink szoros együttműködésben dolgoznak a gyermekek és gyermekcsoportok megsegítése érdekében,

 a szülők aktív részesei gyermekük óvodai életének,

 az egyén befogadása mellett a szociális befogadás szerepét hangsúlyozzuk.

Az integráció előnyei a sajátos nevelési igényű gyermekek számára:

• A közös tevékenység, a kölcsönös kommunikáció, a napi szociális interakciók során a társas magatartásminták, szokások elsajátítására nyílik lehetőségük.

 Az önállóság, önbizalom fejlődése a gyermekközösségben követett minták utánzásával, gyakorlásával természetes módon alakul.

 A reális önértékelés, önismeret alakulása, kompetencia határok felismerése a közösség visszajelzései által pozitív irányban változik.

• Alakul a másság elfogadásának, elfogadtatásának képessége, mely a későbbi beilleszkedések, befogadások kulcsmomentuma lesz.

 A másokkal való együttműködés, a kooperatív tanulás technikájának elsajátítása minden résztvevő számára pozitív hozadék.

Az integráció előnyei az általános nevelési igényű gyermek számára:

• Az egyéni különbségek – erősségek, gyengeségek elfogadása, a másság megtapasztalása az egész életre kihatással lévő élményeket biztosít a gyermekek számára.

 Megismerik és megtanulják a másokra való odafigyelést, tiszteletet, a segítségnyújtás lehetséges formáit, technikáit.

 Elsajátítják a szenzitív kommunikációt.

Sérülésspecifikus feladatok szakfejlesztéssel

• Magatartászavaros gyermek
  A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek nevelésének prioritásai: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő képesség növelése és az önállóságra nevelés.

Mozgásban akadályozott gyermek
Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása, a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztése, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. A gyermekek mozgásfejlesztésében hangsúlyt kap a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata is.

Látássérült gyermek – vakok, aliglátók, gyengénlátók
A gyermekek játéktevékenységének fejlődésében nagy szerepe van a vizuális ingereknek, melyek aktivitásra, a környezet felfedezésére és manipulálásra késztetik őket. Ezek az ingerek sokkal kisebb mértékben vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésére a látássérült gyermekek számára. Mindez kihat viselkedésükre, társaikkal való kapcsolatukra és mozgástevékenységükre is

Hallássérült gyermek
A súlyos fokban hallássérült – siket – és a kevésbé súlyosan vagy közepes fokban hallássérült – nagyothalló – gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – bizonyos esetekben – teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia.

 Enyhe értelmi fogyatékos gyermek
Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a normál fejlődésű gyermekekkel történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárs-csoportban megél.

Beszédfogyatékos gyermek
Beszédfogyatékos gyermek esetén, a receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt, az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája, illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik.

Egyéb pszichés fejlődési zavarral élő gyermek (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar)
A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi.

Óvodapszichológusi tevékenység az Egyesített Óvodában

Célunk: Az oktató-nevelő munka hatékonyságának támogatása, a gyermekek személyiségfejlesztése és lelki egészségvédelme.

Feladatunk: Az óvodapszichológusi munka során a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben a szülői igények és bejelentkezések alapján:

• szülőkonzultációk tartása,

• a gyermekek csoportban történő megfigyelése,

• a pedagógusokkal való konzultáció, vagy mentálhigiéniai tanácsadás,

• szülői értekezleteken, akár fogadóórákon való részvétellel

• külső intézményekkel való kapcsolattartás,

• esetenként a gyerekekkel történő egyéni foglalkozás, állapotfelmérés.

Tehetséggondozás
Napjainkban sokféle vélekedés van az óvodás korú gyermekek kiemelkedő képességeivel kapcsolatban. Álláspontunk szerint a 3-7 éves korosztályban tehetségígéretekről beszélünk, a potenciális tehetséget ismerhetjük fel, és jogszabály által előírt kötelességünk támogatni annak kibontakoztatását a családdal együttműködve. A nevelés folyamatában az óvodapedagógus és a gyermek folyamatos és együttes tevékenysége biztosít lehetőséget arra, hogy feltérképezzük a gyermek képességeit, adottságait, felismerjük viselkedésének motivációit. A megfelelően megválasztott és a gyermek számára felkínált tevékenységek, a bizalommal teli légkör és a pedagógus és gyermek közötti szeretetkapcsolat jó alapot biztosít a kiemelkedő képességek felismerésére, beazonosítására. Az azonos életkorú gyermekek között is nagy egyéni eltérések mutatkozhatnak, a „tehetségígérettel” rendelkező gyermekek viszont egyes területeken nagyobb eltérést produkálnak társaiknál. Ennek területei egyénenként változnak, egy-egy gyermek akár több területen is kiemelkedhet társai közül. A tehetség megmutatkozhat mozgásban, szociális, művészeti vagy intellektuális területen. Óvodáinkban alapelv, hogy a tehetséges gyermek is elsősorban óvodás. Egészségének védelme érdekében szüksége van arra a figyelemre és törődésre, mely életkora alapján megilleti őt. Biztosítanunk kell számára az elmélyült, önfeledt játék lehetőségét társaival, lehetőséget kell adnunk számára a tevékenységek közötti szabad választás lehetőségére, melyben neki is joga van tévedni, hibázni, érvelni, szerepet vállalni, gyermeknek lenni.