Vizafogó Tagóvoda Integráció

Célunk

A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége.

Feladatunk

inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

Sajátos nevelési igényű gyermek,

aki a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján:

-testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedésfejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

-a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [Kt. 121. § (29)].

Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének, személyiségfejlődésének, esélyegyenlőségének előmozdítása.

Feladatok:

a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatainak, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztése
az egyes területek a fogyatékosságnak megfelelő hangsúlyozása a fejlesztésben
törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérültfunkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek
a gyerekeket egyéni terv szerinti fejlesztése, speciális szakember bevonásával
speciális differenciáló módszerek, terápiák, technikák alkalmazása az integrált nevelésben
az interperszonális kapcsolatok, az énkép, az önismeret fejlesztése, új attitűdök kialakítása
a verbális és nonverbális kommunikáció és a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztése
változatos módszerek alkalmazása az egyre pontosabb észlelés, figyelem, összpontosítás, gondolkodás és emlékezet fejlődéséhez
a sajátos nevelési igénynek megfelelő környezet kialakítása, megfelelő tárgyi feltételek, segédeszközök biztosítása az adott intézményegységben
az önálló tevékenykedéshez szükséges differenciált segítségadás
a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák elemeinek beépítése az óvodai nevelőmunkába (gyógypedagógus segítségével)
az optimális nevelés érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése elsősorban a gyógypedagógia területén
a gyermekek speciális fejlesztése team munkában, több szakember részvételével, a gyerek igényének megfelelő időkeret, eszközök, módszerek alkalmazásával.
6.2.2 Az integrált óvodai nevelés előnyei

A sajátos nevelési igényű gyerekek számára
- az együtt tevékenykedés, a kölcsönös kommunikáció, a mindennapi együttes szituációkban természetesen tanulják a társak magatartás mintáit, szokásait
- a gyermekközösség erősíti a sajátos nevelési igényű gyerekek önbizalmát, a többi gyereket követve, jobban fejlődik önállóságuk
- fejlődésükre ösztönző a többi gyerek eredményeinek tapasztalása
- a közösségben reálisabban tudják bemérni sajátosságaikat, jobban fejlődik önismeretük
- megtapasztalják, hogy ők is sok mindenben képesek ugyanarra mint társaik
- a többi gyerek megismerésével tapasztalatot szereznek, hogy mindenkinek vannak gyenge pontjai
- a közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat
- a másokkal való együttműködésnek többféle technikáját tanulják meg
- kedvező a gyerekek számára, hogy a szocializáció abban a természetes közegben zajlik, amelyben későbbi élete során is élni fog.
Az integrált óvodai nevelés előnyei a többi gyerek számára
- a sajátos nevelési igényű gyerekekkel együtt nevelt gyerekek megtanulják elfogadni az egyéni különbségeket
- megismerik a másságot, tapasztalják, hogy mindenkinek vannak erősségei és gyengéi
- megtanulnak odafigyelni másokra, megtanulják a másikat tiszteletben tartó segítés formáit, technikáit
- érzékenyebbé, kifinomultabbá válik kommunikációjuk.
- felkészülés a gyermek fogadására
- a magyar nyelv elsajátíttatása
- hazánk értékeihez való pozitív kötődés kialakítása
- nyitott és megértő viselkedés tanúsítása a más anyanyelvűek és kultúrák iránt
- folyamatos kapcsolat tartása a családdal.
  
  6.4 Multikulturális (interkulturális) nevelés
  
  A más országból bevándorló, vagy itt tartózkodó családok gyermekei óvodai nevelésének alapelveiben az integrált nevelés szemléletét, céljait és feladatait érvényesítjük.
  
  Célunk
  
  A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei részére az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének biztosítása, társadalmi integrációjuk elősegítése.

Feladatok

felkészülés a gyermek fogadására
a magyar nyelv elsajátíttatása
hazánk értékeihez való pozitív kötődés kialakítása
nyitott és megértő viselkedés tanúsítása a más anyanyelvűek és kultúrák iránt
folyamatos kapcsolat tartása a családdal.

(bővebben: Tagóvodai Útmutató 56-63.old.)

CIKKEK, AJÁNLÁSOK

Ha a csecsemő, kisgyermek elmarad a fejlődésben – Mikor fordulj szakemberhez? Milyen problémára melyik fejlesztési módszer hatásos?

https://www.szuloklapja.hu/gyermek-fejlodese/3553/ha-a-csecsemo-kisgyermek-elmarad-a-fejlodesben-mikor-fordulj-szakemberhez-milyen-problemara-melyik-fejlesztesi-modszer-hatasos.html

Katona-módszer, Pető-módszer, Dévény módszer (DSGM I. és II.), TSMT torna, HRG gimnasztika, Delecato módszer, Alapozó terápia, Komplex mozgásterápia, Ayres terápia (DSZIT), Sindelar program, Korai Fejlesztő program – zavarokkal, elmaradásokkal, gyengeségekkel, disz-es funkciókkal működő gyerek számára.

Az is előfordulhat, hogy csak a szülőt zavarja egy valós vagy vélt elmaradás és az is lehetséges, hogy a védőnő észleli, jelzi a problémát. Kérdésként ilyenkor mindig felmerül, hogy hová lehet vinni ilyen esetben a gyermeket? Milyen lehetőségek vannak, és nem mellesleg azok mennyibe kerülnek? Van-e államilag finanszírozott ellátás országosan vagy egyénileg kell keresni megfelelő szakembert? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ ebben az írásomban, ami nem is volt annyira egyszerű. Azt gondoltam védőnőként mindent tudok a témáról, de tévedtem. Így, amit leírok az a saját tudásom, tapasztalatom mellett ismerősök meginterjúvolása és az internet segítségével íródott.

Bármi szokatlant észlelsz a babánál, fordulj szakemberhez!

Az első és legfontosabb tanácsom, hogy bármit észlelsz gyermekednél, ami zavaró, vagy aggodalmat kelt benned, vidd szakemberhez! Veszítenivalód nincs, hiszen vagy beigazolódik az aggodalom, és akkor időben elkezdődhet a kezelés, fejlesztés, vagy megnyugtatnak, hogy gyermeked fejlődése normális ütemben és korának megfelelően zajlik. Ha védőnőd jelez, bármennyire is nem értesz vele egyet, mindenképpen lépned kell. Ne keress kifogásokat! Lehet, hogy te is kihagytad a forgást, vagy nem másztál, a családban pedig sokan csak nagyon későn indultak el, és nem is olyan „féloldalas” a gyermek, ha jelzést kapsz, nézd meg a lehetőségeket és menj el szakemberhez mielőbb.

Elsőként a Katona-módszert mutatnám be, hiszen ez az egyik legrégebben rendelkezésre álló fejlesztési lehetőség hazánkban és elsőként az állami rendszerben is ezzel a módszerrel találkozhatsz.

A módszer kidolgozója: Prof. dr. Katona Ferenc fejlődésneurológus

A módszer lényege

Diagnosztikus és terápiás módszer is egyben, amellyel felismerhető a kóros irányú idegrendszeri fejlődés. A módszer tehát az eltérő, kóros irányú idegrendszeri fejlődés mozgásterápiája. A vizsgálatot ideggyógyász szakorvos végzi, aki a szülőnek otthoni feladatokat ad. Ez a módszer így a szülőnek jelent mindennapos elfoglaltságot, hiszen otthon szigorúan, minden nap meghatározott ismétlésszámban (napi 4-6 alkalommal, 15-20 percig) kell a gyakorlatokat (a meglévő, úgynevezett elemi mozgásmintákat) elvégezni. A módszer tulajdonsága, hogy az idegrendszer stimulálásával indirekt ingerlést ad annak. Kontrollvizsgálatra szükség szerint, általában havonta szükséges járni, ahol a kapott eredmény alapján módosítják az otthoni kezelési javaslatot a baba fejlődésének megfelelően.

Dévény speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer)

A módszer kidolgozója: Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző

A módszer lényege

A Dévény-módszer komplex mozgásrehabilitációs eljárás. Olyan mozgásfejlesztő módszer, melynek során a szakember az izom-, ín- és kötőszövetrendszert speciális manuális technikával (kézzel) kezeli. A fogások az izomzatra és az idegrendszeri szabályozásra is hatnak. A masszázsnak tűnő kezelés (ami nem masszázs) az idegsejteket aktivizálja, így az agyban a sérült, kikapcsolt részek aktivizálódnak vagy más területek veszik át feladatukat. A módszer segít az “agyi tartalékállomány” beindításában, amivel lehetővé válik az aktív izommunka.

A speciális manuális kezelés nem pótolja az aktív mozgásokat, hanem előkészíti azok végzését.

A DSGM két nagy működési területet ölel fel, két alaptechnikája közös alapelvekre épül, közöttük szerves összefüggés van.

DSGM I.: Speciális manuális technika (SMT) újszülötteknél/kisgyerekeknél alkalmazott technika

Az SMT a masszázstól gyökeresen eltérő, kézzel végzett izom-ínkezelés, amely hangsúlyosan foglalkozik az inakkal és az izom-ín egységeket borító vékony hártyával (fasciával).

Alkalmazásának célja:

Kontraktúrák (izomrövidülések, ízületi zsugorodások, letapadások) oldása
Az izomzat kóros helyzetének normalizálása
Direkt idegrendszeri stimuláció

DSGM II.: Analitikus gimnasztika (AG) – 3.5 éves kortól

A módszer a művészi torna szemléletét, módszerét és gyakorlatanyagát használja fel korrekciós céllal egyéni aktív torna és zenés csoportos tanítás formájában. Célja a tudatos, pontos, célszerű, harmonikus mozgás kialakítása a sérülés adta lehetőségeken belül.

A kezelést gyógytornászok végzik, akik posztgraduális képzés keretében sajátítják el a módszert az Orvostovábbképző Egyetemen. A szülőnek nem kell otthon tornáztatni, masszírozni a babát/gyermeket. A kezelések szükség szerint hetente többször vagy hetente, kéthetente zajlanak. Eleinte a babák végig sírják, majd ahogy az állapot javul, a mozgás rendeződik, csökken az ellenkezés, vagyis a fájdalom.

Kinek ajánlott:

akiknél valamilyen testi-fizikális probléma tapasztalható
olyan újszülötteknek, akiknél oxigénhiány lépett fel a szüléskor, koraszülöttek vagy veleszületett betegségük van
a szülési agykárosodás
a csökkent izomtónusú (hypoton) csecsemőknél legkésőbb 12, a fokozott izomtónusú (spasztikus) csecsemőknél legkésőbb 5 hónapos korig kell megkezdeni a kezelést az agy tartalékállományának beindítása miatt
egyéb neurológiai elváltozásoknál
izomtónus eltéréseknél
csecsemőkori tartási rendellenességeknél (például ferde nyak, dongaláb)
idősebb korban (3 éves kor után) fejleszt, korrigál
bármilyen mozgássérülés, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt
nagyobb gyerekeknél és felnőtteknél, testtartásbeli vagy gerincproblémák esetén (segít a helyes testtartás megtanulásában, tudatosításban, gerincproblémák korrigálásában)
a baleseti utókezelésben, orthopédiai kórképeknél, reumatológiai betegségeknél

Mennyi idős kortól ajánlott: újszülött kortól (és felnőtteknek is)

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: olyan intézményekben lehet ingyenesen elérhető, ahol a gyógytornásznak van ilyen végzettsége (ez bárhol lehet). A tapasztalat azonban az, hogy főleg magánúton elérhető a módszer.

Árak országszerte: fél órás kezelés ára kb. 3500-5000 Ft

Mennyi idős kortól ajánlott: újszülött kortól

Kinek, mikor ajánlott:

agykárosodás

Down-szindroma
az újszülött gyengesége
izomtónus zavarok
tartási, egyensúlyi problémák
szopási, táplálási nehézség
fejlődési elmaradás, késés
egyéb betegségek, állapotok (például a családban öröklődő idegrendszeri betegség vagy koraszülés)

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: igénybe vételéhez megfelelő orvosi indok, diagnózis és javaslat, így beutaló is szükséges.

Az országban mindenhol elérhető, ahol gyermekneurológiai szakrendelés működik.

Pető-módszer (konduktív pedagógia) – Hungarikum

A módszer kidolgozója: Dr. Pető András orvos, gyógypedagógus

A módszer lényege

Kiindulási alapja, hogy a központi idegrendszer olyan erőtartalékkal rendelkezik, ami elegendő lehet ahhoz, hogy károsodása esetén is képes legyen új kapcsolatok kialakítására, vagyis a regenerációra. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célja (életkortól függetlenül), hogy tanulni tanítson, vagyis a tanulási képességeket fejlessze. A fejlesztés során motivál, rávezet, érdekeltté tesz, amit mindig, minden életkorban csoportos formában alkalmaz.

A konduktor főiskolai végzettséggel rendelkező szakember, aki a mozgássérültek komplex konduktív nevelését végezheti minden életkorban.

Mennyi idős kortól ajánlott: újszülött kortól (és felnőtteknek is)

Kinek ajánlott:

A központi idegrendszer sérülésekor, ami bekövetkezhet a szülés előtt, alatt, vagy gyermek illetve felnőtt korban is (bénulások, spina bifida, ataxia, később Parkinson kór, Sclerosis multiplex, aphasia, stb.)

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: korai fejlesztőkben országszerte és ott, ahol konduktor dolgozik (például kórház, klinika, bölcsőde, óvoda, iskola, nevelési tanácsadó). Állami rendszerben ingyenes az ellátás.

Szenzomotoros Tréning)

A módszer kidolgozója: Lakatos Katalin

A módszer lényege

A TSMT konkrét feladatok elvégzésével fejleszt, feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. Első alkalommal felmérik a gyermek állapotát, és ehhez igazítják a neki megfelelő, egyéni feladatsort. A kapott eredmény, a százalékban kimutatott teljesítmény a szülő számára is objektíven tükrözi a gyermek aktuális érettségét, fejlettségét, vagy éppen elmaradását. A foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában zajlanak. A személyes konzultáción segítenek az otthon, naponta rendszeresen végzendő feladatsort begyakorolni. Kontroll 6-8 hét múlva szükséges, amikor a szakértő megvizsgálja a fejlődés mértékét, és egy újabb vagy nehezebb feladatsort állít össze.

Állapot- és mozgásvizsgálat területei:

idegrendszer
mozgás
testvázlat, térbeli tájékozódás, lateralitás
taktilis terület
ritmusvizsgálat

TSMT diagnosztika – az állapot- és mozgásvizsgáló teszt jellemzői:

Megmutatja, hogy a gyermek teljesítményproblémáinak oka organikus-e
5 éves kortól
Objektív, a vizsgálat eredményét százalékban adja meg, ami az elmaradás szintjét teszi szemléletessé
Iskolai beválást/beilleszkedést prognosztizálja
40-45 perc
Státusz és folyamat diagnosztikára alkalmas.
Nagyrészt nonverbális, utánzáson alapul a feladatok végrehajtása (elmarad a teljesítményszorongás

Két típusa a TSMT- I és II.

A TSMT-I-nél az „Állapot és mozgásvizsgálatban” 50%-nál alacsonyabb, 1–1,5 évnél nagyobb elmaradás, míg a II-nél 50–75% közötti az eredmény.

A módszer hátránya, hogy sok múlik a szülőn, hiszen, ha nem következetes, kitartó, akkor nem is várható hamar látványos eredmény.

Kinek ajánlott:

megkésett vagy eltérő fejlődésmenet
megkésett beszédfejlődés
súlyos beszédhiba
tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok
hiperaktivitás, figyelemzavar
egyensúlyi zavar
ügyetlen mozgás
feladat- és szabálytudat hiánya
önbizalom, önismeret fejlesztés

Mennyi idős kortól ajánlott: 1-12 éves kor között

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: korai fejlesztőkben elérhető egyes városokban, de inkább egyéni, magán lehetőségek vannak.

Árak országszerte: nagyon eltérő, körülbelül 3-7000 Ft/alkalom.

https://www.youtube.com/watch?v=6U10HtBBRPc

https://www.youtube.com/watch?v=I_usQtrl4rI

https://www.youtube.com/watch?v=ymAK-ywGwrU

HRG – Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika

A módszer kidolgozója: Lakatos Katalin

A módszer lényege

A módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás, játékos vízi fejlesztő torna. A fejlesztés vízben történik, a 370 mozgásfeladat 2-3 év alatt tanítható meg a gyermeknek. Első alkalommal egy idegrendszeri és mozgásos felmérés történik, annak érdekében, hogy megállapítsák, mely területeken van elmaradás, és a mi a fejlesztés iránya. Az órák egyénileg vagy kiscsoportban zajlanak, ahol ének és mondókázás kíséri a játékot és a feladatokat. A kezdő csoportban a szülő is jelen lehet, így a gyermek könnyebben oldódik fel.

A HRG terápia szenzoros és motorikus képességeket fejleszt, javítja a koncentráció- és feladatmegoldó képességet, tehát segíthet megkésett beszéd- és mozgásfejlesztésben, figyelemzavar esetén, értelmi fejletlenség esetén.

A HRG-terapeuta az órákon bemutatja a gyakorlatokat, elmagyaráz, irányít és korrigál szükség szerint.

A módszer nem javasolt azoknál a gyermekeknél, akik gyakorta kapnak légúti fertőzést, arcüreg,- középfülgyulladást, vagy ekcémásak, allergiás kiütéseik vannak.

A heti 1 alkalom mellett szükség van szárazföldi szenzomotoros terápiák folyamatos végzésére is.

Kinek, mikor ajánlott:

viselkedészavar
megkésett pszichomotoros fejlődés
autizmus
részképesség-gyengeség
figyelem, feladattartás zavara
szem-kéz koordináció, finommozgások fejlesztése
nagy – és finommozgások koordinációja
kóros reflexek és kóros testtartások leépítése
alkalmazkodás (új közeghez, társakhoz)
egyensúlyfejlesztés
beszédfejlesztés (mozgás összekapcsolása a beszéddel)
fej és törzskontroll kialakítása
izomtónus normalizálása

Mennyi idős kortól ajánlott: 3 hónapos kortól

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: beutalóval is igénybe lehet venni – TB támogatott

Árak országszerte: eltérő.

Delecato – módszer

A módszer kidolgozója: Carl Henry Delacato amerikai neurológus

A módszer lényege

A módszer elméleti alapja, hogy az emberi agy a különféle tevékenységek és környezeti ösztönzések hatására fejlődik. Párhuzamot vontak a törzsfejlődés és az egyedfejlődés között is, így elméletük szerint minden gyermeknek be kell járnia a fejlődés meghatározott szakaszait, tehát előbb kell forognia, majd hason kúsznia, azután négykézláb másznia, majd járnia. Ha valamelyik kimarad, vagy nem gyakorlódik be alaposan, akkor a gyermek nem tudja teljes mértékben kibontakoztatni a képességeit, ami tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek. A terápia lényege, hogy a gyermekek a mozgás szintjén élik újra életüknek egy korábbi szakaszát (ha erre nem képes, akkor felnőtt segítségével gyakorolja a kimaradt mozgásformát). Ezzel az érésben elmaradt területek lehetőséget kapnak a deficitek ledolgozására, pótlására.

Kinek ajánlott:

beszédfejlődés zavara, beszédhibák
mozgásfejlődésben elmaradás, bizonytalan mozgás
ügyetlen gyermek, egyensúly zavar, mozgáskoordinációs probléma
dominancia zavar
tanulási akadályozottság
diszlexia, diszgráfia
diszfázia, diszkalkulia
szervi eredetű hiperaktivitás
figyelemzavar, magatartás zavar

Különböző irányai vannak, így egyénileg (otthon a szülő gyakorol minden nap) vagy csoportos formában is elérhető. A szakember, ahogy tudom, néhol óvodákban is tart foglalkozásokat. A módszer magyar változata a Kulcsár Mihályné által kidolgozott Komplex mozgásterápia, amit már több helyen is elérhető, de az sem ingyenes, valamint az Alapozó terápia (l. alább).

Mennyi idős kortól ajánlott: 5 éves kortól 16 éves korig

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: nem találtam meg a módszert az állami rendszerben, tehát ingyenesen nem elérhető

Árak országszerte: nagyon eltérő (felmérés és első gyakorlatsor kb. 6-8 ezer Ft, további gyakorlatsor kb. 3-4 ezer Ft). Csoportos foglalkozás kb. 1000 Ft/alkalom.

Alapozó terápia

A módszer kidolgozója: Dr. Marton-Dévényi Éva, Tóth Gábor, Szerdahelyi Márton

A módszer lényege

A Delacato terápia továbbfejlesztett változata, mely szintén az idegrendszer fejlesztését célozza meg. A gyerekekkel az emberi mozgásfejlődés minden egyes szakaszát újra átveszik, és így lehetőség van a korábban „kimaradt” agyi, idegrendszeri pályákat „újraírni”. A kezelt gyerekek a módszer segítségével magas fokú mozgásügyességig képesek eljutni. Gyakorlatsoraival a beszéd működéséért felelős agyi területek is fejlődnek, illetve más fejlesztő pedagógia gyakorlatokkal is kiegészítik a foglalkozásokat (például tér, idő, emlékezet fejlesztés). A terápiás folyamatban nagyon fontos a gyermek és a terapeuta között kialakuló elfogadó-szeretetkapcsolat.

Kinek ajánlott:

beszédfejlődési zavar
kiejtési hiba, pöszeség
olvasás, írásgyengeség
figyelemzavar
fejlődésben, érésben elmaradás
enyhe fokú értelmi fogyatékosság
mozgásügyetlenség

Mennyi idős kortól ajánlott: 5 éves kortól 16 éves korig

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: nem találtam adatot.

Árak országszerte: 3000-6000 Ft az egyéni, a csoportos pedig 1000-3500 Ft (óriási a szórás országszerte).

https://www.youtube.com/watch?v=0CB8sb0nF7A&t=103s

Komplex mozgásterápia

A módszer kidolgozója: Kulcsár Mihályné fejlesztőpedagógus, neuropedagógus

A módszer lényege

Delacató módszere alapján összeállított terápiás lehetőség, melynek lényege a tanulási nehézségek megelőzése, illetve korrekciója mozgásterápia segítségével. A gyakorlatok az elemi mozgásmintákra épülnek (például a fej emelése, forgás, gurulás, kúszás, mászás, ülés, állás, járás). DSGM után is javasolt, miután a gyógytornász masszírozással rendbe hozta a fizikai problémákat. Egy komplex felméréssel indul, ami akár 2 órát is igénybe vehet. A szülő itt is aktív közreműködő, mivel otthon minden nap ő fejleszt.

Kinek ajánlott:

– mozgásbeli elmaradás (elmaradt vagy keveset gyakorolt mozgások pótlása, begyakorlása)

– megkésett beszédfejlődés

– részképesség zavarok

– tanulási nehézségek

– pszichés gátlások

– térérzékelés, az egyensúlyérzék zavara

– finommozgásoknál eltérés

Egyéni és csoportos lehetőség is van (fejlesztő torna, például Pécsen az „Örökmozgó”)

Mennyi idős kortól ajánlott: csecsemőkortól már lehetséges, de igazán 3-5 éves kortól, és felnőttkorban is

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: nem találtam adatot.

Árak országszerte: egyénire állapot felmérés 10 000 Ft körüli árban van, utána 4 000 Ft a konzultáció, a csoportos foglalkozások ára kb. 700 – 1000 Ft.

Integrációs terápia / Ayres terápia

A módszer kidolgozója: Dr. Anna Jean Ayres (1920-1988) amerikai ergoterapeuta, agykutató és pszichológus

A módszer lényege

Kiindulási alapja, hogy a cselekvés az ember alapvető igénye, ami önmagában is gyógyító hatású. A foglalkozások nem konkrét feladatsorokból állnak, hanem a gyerekeke szabadon játszhatnak a rendelkezésre álló rengeteg játékkal, eszközzel. A terapeuta feladata a segítés, támogatás, irányítás, miközben a gyermek észrevétlenül, a saját ütemében tanul, fejlődik.

A foglalkozások alatt a gyerekeket egyensúlyi, érzékszervi oldalról érik ingerek a játékok által, miközben az idegrendszerük, agyi működésük is folyamatosan edződik, javul az agyféltekék közötti kapcsolat, ami kihat számos más területre is (beszédkészség, figyelemzavar, feladatmegoldás, rendezett mozgás, szociális, beilleszkedési zavarok).

Az Ayres terápia felkészíti a gyermeket arra, hogy később olyan 30-60 perces foglalkozásokon vegyen részt, (például TSMT terápia, Alapozó terápia) melyek már kitartó figyelmet, koncentrációt igényelnek.

A heti 2-3 alkalommal zajló terápia hatására a gyermek nyitottabb, boldogabb, magabiztosabb, rendezett viselkedésű, örömmel mozgó lesz. Önként választ nehezebb feladatokat, jobban tud az adott célra koncentrálni. Elfogadja a kihívásokat, ezzel javul az önbizalma. A kezelések során önmaga kezdeményezi a cselekvéseket, a tervezést, és a variációkat. A többi gyermekkel is javul a kapcsolata.

Kinek ajánlott:

szülési traumák után, mikor a csecsemő nyugtalan, rossz alvó, nehezen alkalmazkodik az új körülményekhez
figyelemzavaros
tanulási nehézségekkel küzdő
nehezen beszélő
kézmozgásában ügyetlen
megkésett mozgásfejlődésű
nehezen szokik be a közösségbe (bölcsi, ovi)
társas kapcsolataikban sikertelen
koraszülött
autista vagy autisztikus tüneteket mutató gyerekeknek
hiperaktív gyermekeknek és
mozgássérült és ügyetlen, összerendezetlen mozgású gyermekek
tanulási problémák esetén

Mennyi idős kortól ajánlott: csecsemőkortól iskoláskorig

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: nem találtam adatot

Árak országszerte: felmérés 6000-10 000 Ft, kontroll 3-4000 Ft körül van, a csoportos foglalkozás is 3-4000 Ft/alkalom.

https://www.youtube.com/watch?v=v0U4FQzM2mg

Sindelar program

A módszer kidolgozója: Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta

A módszer lényege

Ez szintén egy komplex fejlesztő program, amelynek célja az idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok megelőzése, illetve a zavar elmélyülésének megállítása, a tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek felismerése és terápiája óvodáskorban és iskolát kezdő gyermekeknél. A módszer szerint a gyakorlást az alapoknál kell kezdeni, azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik, akkor is, ha ez a szint a gyermek életkorához képest alacsonyan van. Átfogó képességvizsgálattal kezd, majd következik a fejlesztés, amiben a szülőnek is aktív része van, hiszen naponta (legfeljebb) 10 percet kell gyakorolnia gyermekével folyamatosan minimum 6-8 hónapig. Eredmény a módszer szerint 3 hónap után várható. A szakember havonta végez vizsgálatot és határozza meg a további otthoni munkát. A program lezárásakor végzett vizsgálattal megállapítható, hogy a gyermek mennyit fejlődött.

A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki:

figyelem
észlelés
az észlelési területek összekapcsolása
emlékezet
sorrendiség
térbeli tájékozódás

Egyéni és kiscsoportos formában zajlik a fejlesztés. A programok gyakorlatai más fejlesztő eljárásokkal is jól kombinálhatóak. Célja a tanulási zavar megelőzése, illetve kisiskoláskorban a zavar elmélyülésének megakadályozása

Szakember képzése az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán történik, Sindelar- Zsoldos program 1. és 2. néven (hazai adaptálója Dr. Zsoldos Márta).

Kinek, mikor ajánlott:

részképesség zavarok
rendezetlen, bizonytalan mozgás, egyensúlyproblémák, koordinációs problémák
téri orientáció zavara.
az egymásutániság, a sorrendek felfogásának nehézsége
nehezen marad egy feladatnál
nem szívesen rajzol
rossz ceruzafogás
nem szereti a memória játékokat
a felolvasott mese nem köti le
sokszor visszakérdez, nem érti, mit kell csinálnia
beszédhiba
észlelési problémák
iskoláskorban tanulási nehézségek, koncentráció zavar, figyelemzavar, teljesítménye elmaradás, önálló munka nehéz, írása görcsös, helyesírással is sok gond van
dyslexia, dysgrafia, dyscalkulia, vagy ezek gyanúja
enyhe értelmi fogyatékosság

Mennyi idős kortól ajánlott: óvodáskortól (5-7 évesek) és általános az iskolásoknak is javasolt (tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek felismerése és terápiája óvodáskorban és iskolát kezdő gyermekeknél)

Államilag finanszírozott rendszerben való elérhetőség: nem találtam adatot, illetve, ahol ilyen végzettséggel rendelkező szakember dolgozik az állami intézményben.

Árak országszerte: felmérés 6000-10 000 Ft, kontroll 3-4000 Ft körül van.

+1. Korai Fejlesztők

Budapesten és a nagyobb városokban elérhető fejlesztő központok. Érdemes rákeresni, kérdezősködni, hogy a közeletekben van-e ilyen lehetőség. Beutaló úgy tudom nem kell – jelentkezz be és tájékoztatnak.

„A Budapesti Korai Fejlesztő Központ fő tevékenysége a kora gyermekkori intervenció, mely 0-6 éves korú, megkésett, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett kisgyermeknek és családjának nyújt

komplex diagnosztikai vizsgálatot (vizsgálatot 3 éves korig vállalunk),
egyénre szabott, tervszerűen felépített fejlesztő és terápiás programot,
egyéb szociális segítséget és tanácsadást.

A kora gyermekkori intervenció tehát egy szolgáltatás-rendszer, mely egyedülálló módon több szakember (gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, integrációs szakember) együttes munkáját feltételezi, és maximálisan szem előtt tartja a gyermek állapotát csakúgy, mint a család igényeit és körülményeit.”

Forrás: https://www.koraifejleszto.hu

+2. Pedagógiai szakszolgálatok

Ide sem kell beutaló, a szülő is jelentkezhet, ha gond van a gyermekkel. Időpontot adnak és segítenek, ha esetleg nem oda való a gyermek. 3 éves kortól fogadják a gyermekeket.

„A pedagógiai szakszolgálati intézményekben egyesülnek az eddig különböző fenntartatásban és működtetési formában funkcionáló szakértői bizottságok, nevelési tanácsadók, beszédjavító intézetek és egyéb szakszolgálati feladatot ellátó intézmények. 2013 szeptemberétől elindult az iskola- és óvodapszichológiai ellátás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

A pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körébe tartozik az ép és az eltérő fejlődésű gyermekek kérelemre történő vizsgálata, fejlesztése (szülői kérésre is). Ezen belül a korai fejlesztés- és gondozás, a tanulási képesség vizsgálata, gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás, a magatartás- és viselkedészavarok korrekciója, a sajátos nevelési igényű tanulók pályaorientálása, fejlődésük szakmai kontrollja.

A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, az oktatás és gondozás mellett a fejlesztő nevelés, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, valamint a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés tartozik a szakszolgálat feladatai közé. A két új elem: az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.”

Összegzésként, ha baj van:

Fejlődésneurológiai szakrendelések országosan – háziorvosi beutalóval – innen szükség esetén gyógytornára utalnak tovább (ez ingyenes lehetőség)
Korai fejlesztő központok országosan (itt több fejlesztési lehetőség van jelen, ingyenesen, például DSGM, TSMT is)
Pedagógiai szakszolgálat (itt is több szakember van, így több lehetőség közül kapja a gyermek azt, ami számára szükséges és ez is ingyenes, beutaló nem szükséges)
Egyénileg pedig számtalan lehetőség közül választhatsz, amikért azonban fizetned kell – helyenként változó a kínálat és az ár is (és nagyon elgondolkodtató volt számomra, hogy miért „virágzik” ez az ellátási mód országosan ilyen mértékben).

A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok (BTM)

Forrás: https://www.researchgate.net/publication/316666657_A_beilleszkedesi_tanulasi_magatartasi_zavarok_BTM

(In.: A pedagógia adósságai. Savaria University Press, Szombathely. 2015. 60- 69.)

a) A tanulási zavarok

A tanulás eredményessége az iskolai munka mutatója, ezért fontos, hogy a tanulás sikeres legyen. Ez a tanuló és a tanár közös érdeke. A tanulási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma viszont egyre nő, hazánkban éppúgy, mint a legtöbb országban. A növekedés egyik lehetséges magyarázata az iskolai teljesítmények iránti fokozott igény. Minél magasabb követelményeket támasztunk annál több, azokat teljesíteni képtelen tanulóval kell számolnunk.

A tanulási zavar összetett jelenség, és sajnos gyakran már csak a végső stádiumban (iskolai kudarc, osztályozóvizsgára vagy tanévismétlésre utalás) figyel fel rá a pedagógus, ám kezdete általában az óvodás, illetve az első iskolás évekre nyúlik vissza. Ezért fontosnak tartjuk, hogy minden pedagógus megfelelő információkkal rendelkezzen a tanulási zavarokról, hiszen bizonyított, hogy korai felismerés esetén jól korrigálhatók ezek a problémák. Azonban ha ez nem történik meg, az egy egész sor egyéb nehézséget, fejlődési és önértékelési rendellenességet von maga után.

Fontos tudni, hogy a tanulási zavarral küzdő gyermek nem értelmi fogyatékos, mégsem tud eleget tenni az iskolai követelményeknek. Normál iskolai körülmények között, az általánosan alkalmazott módszerek mellett nem képes elsajátítani a tananyagot, így állandó kudarcélménye lesz, és ez alacsony önértékeléshez vezethet. A „másság” érzése pedig megnehezíti a beilleszkedést és helytelen személyiségfejlődési irányt idézhet elő. Mindebből látható, hogy milyen nagy szerepe van a pedagógusoknak a tanulási zavarok felismerésében, megfelelő kezelésében, hiszen a tanár–diák kapcsolat jelentősen befolyásolja a diák hozzáállását a tanuláshoz.

Ki kell hangsúlyozni, hogy természetesen a pedagógus erőfeszítéseihez elengedhetetlen a maximális szülői támogatás. Ha a tanuló tanulási teljesítménye átmenetileg alacsony, (pl.: helytelen tanulási szokások, módszerek, koncentrációzavar, tudásbeli hiányosság, miliőártalmak, szorongás stb.) tanulási nehézségekről beszélünk. A tanulási nehézségek a pszichés funkciók rendellenes működésére vezethetők vissza. Ezekre a tanulókra fejletlen kognitív képességek, pl. a koncentrálóképesség alacsony szintje, esetleg emocionális problémák jellemzőek (Petriné, 1998). Az átmeneti, enyhe tanulási problémákat általános pedagógiai eszközökkel, eljárásokkal korrigálni tudjuk. „Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet különböző fogyatékosságoknál.” (Zsoldos és Sarkadi, 1991. o.n.)

Mivel a tanulási zavarok a személyiség fejlődését, az életvezetést súlyosan nem károsítják, így ezeket a tanulókat nem tekinthetjük fogyatékosnak. Amint a kiváltó ok megszűnik, a tanulási zavar is enyhül, oldódik, eltűnik. Vannak azonban olyan tartós, speciális tanulási zavarok (ld. később) mint pl. a dislexia, a disgraphia, a discalculia, amelyeknek diagnosztizálása és kezelése feltétlenül gyógypedagógus szakember közreműködésével kell történjen. E tanulási zavarok gyanújának felismerése viszont a pedagógus feladata. A téma meglehetősen kiterjedt szakirodalma alapján elmondható, hogy a „tanulási zavar” fogalom nem egységes elnevezés, így gyakran találkozhatunk a vele szinonim „tanulási nehézség”, illetve „tanulási rendellenesség” kifejezésekkel is.

Már az 1960-as évektől kezdve számos kutató próbálta meghatározni e fogalmat, de mivel a jelenség okai és tünetei is vitatottak, szakmai körökben is sokféle meghatározás használatos. Minden szakember a saját, és az általa képviselt tudományág álláspontjának megfelelően fogalmazza meg.

Álljon itt két meghatározás hazai szakemberek tollából:

Ranschburg (1998) szerint „Tanulási zavarról abban az esetben beszélünk, ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkező, kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű gyermek a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt, bizonyos tantárgyból, vagy tantárgyakból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek.” (uo. 95. o.)

Sarkady és Zsoldos (1993) gyógypedagógiai, pszichológiai szempontú definíciója: „Tanulási zavarnak tekintjük azt az –intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását.” (uo, 265. o.)

A tanulási zavarok tipikus viselkedéses tünetei: állandóan „izeg-mozog”, nehezen tud egy helyben megmaradni. A mozgáskoordináció és finommozgások zavara, pl. mellényúl a tárgyaknak, szétszórja az iskolai felszerelését, írása csúnya, rendezetlen. Nem követi a tanár utasításait. Néha mintha nem értené a feladatot, tétovázó, nem tudja mi volt a kérdés. Vannak közöttük túlzottan csendes, passzív magatartásúak, könnyen befolyásolhatók, zárkózottak, félénkek, illetve agresszívek is. Általánosságban megfigyelhető a kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, a betűk nagyságának egyenetlenségei, nehézkes, görcsös írásmód, mely a szem és kéz koordinációjának fejletlenségével hozható kapcsolatba. Jellemző egyes betűk, szavak felismerésének nehézsége, az írásnak, és olvasásnak olyan típusú zavarai, mikor a gyermek a már ismert, megtanult betűket, szavakat nem ismeri fel, ha azok más nagyságúak vagy színűek. Olvasásnál, írásnál előfordul betűk, szótagok felcserélése, mely a térészlelés hiányosságaival magyarázható, gyakori az iránytévesztés. Bizonytalanság figyelhető meg a térbeli összefüggések felfogásában, a hallás, illetve a beszédszerveződés terén. Fellelhető a nyelvi készség zavara, emlékezetgyengeség, figyelemzavar (Porkolábné, 1987. 5. o.)

A szakemberek általában elkülönítik a tanulási zavar fogalmát, mint súlyos részképesség-zavart a tanulási nehézségtől, melyet enyhébb lefolyású tanulási kudarcnak tartanak. Az előbbit a gyógypedagógia, míg az utóbbit a fejlesztő pedagógia kompetenciájába sorolják (14. ábra). Abban azonban a kutatók általában megegyeznek, hogy a tanulási zavarok között percepciózavarok (vizuális, auditív, térbeli orientáció, taktilis, kinesztéziás), motoros működési zavarok (motorium, impulzivitás, figyelemzavar), kognitív funkciózavarok (figyelem, megértés, emlékezet, gondolkodás) beszéd- és kommunikáció-zavarok (belső beszéd, nyelvhasználat, beszédhibák) valamint beilleszkedési- és magatartászavarok (agresszió, regresszió, szocializációs zavarok, értékzavarok szabálytudat-zavarok) tipizálhatók. Amennyiben a pedagógus úgy látja, hogy tanulási zavar állhat fenn, akkor a szülőkkel közösen minél előbb meg kell tenni a szükséges lépéseket, hiszen bizonyított, hogy a tanulási nehézségek előfordulása megelőzhető és korai felismerése esetén megfelelő fejlesztő eljárásokkal minimálisra csökkenthető vagy teljesen megszüntethető. A fejlesztés már az óvodában megkezdhető, és az iskolában folytatható.

Hazánkban Meixner Ildikó nevéhez fűződik a diszlexia-prevenciós és a diszlexia-reedukációs fejlesztő gyakorlatok kidolgozása. Meixner (1993) munkájában feltárja az intellektus és a diszlexia, a mozgás és a diszlexia, a nyelvi fejletlenség színterei közötti összefüggéseket, valamint módszerének rendszerével is foglalkozik. Ennek jellemzője, hogy alkalmazkodik a gyermek egyéni haladási tempójához. A módszer feltétele a helyes beszédhangok képzése, ezért a betűtanítás előtt ki kell javítani az artikuláció hibáit. A módszer lényege a gyermek minél korábbi életszakaszban megkezdett fejlesztése. Legideálisabb, ha az olvasástanítást megelőzően megállapítják a diszlexia-veszélyeztetettség tényét, és a gyermeket diszlexia-prevencióban részesítik. Ezzel megakadályozzák a helytelen olvasási szokások kialakulását, a gyermek tanulási motivációjának elvesztését és a másodlagos magatartási zavarok kialakulását.

A fejlesztő gyakorlatokat három fő területen, a térbeli tájékozódás, a beszéd- és a ritmusfejlesztés terén végzik.

A módszer alapján a betűk tanításakor fontos szerepet játszik a hármas asszociáció kialakítása. Ennek lényege, hogy a betű alakját (vizuális emlékképet) nemcsak a hozzá tartozó beszédhanggal (akusztikus emlékképpel), hanem az annak kiejtése során keletkező proprioceptív (motoros emlékképpel) is kapcsolatba hozzák.

Másik fontos lépés, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék a homogén gátlások (hasonló dolgokat az ember nehezebben tanul meg, könnyebben felejt el, és könnyebben keveri össze) kialakulásának lehetőségét azáltal, hogy az egymáshoz valamilyen szempontból hasonló betűket egymástól időben távol tanítják. Az egymást zavaró betűpár másodikként sorra vett tagjának tanításakor elhagyják az első tagot, amíg az új betű tudása meg nem szilárdult.

Meixner a már diszlexiássá vált gyermekkel való szakszerű, rehabilitációs foglalkozást diszlexia-reedukációnak nevezi. A reedukáció alapelvei és módszere azonos a prevencióéval. A fejlesztő gyakorlatok közül rendszeresen foglalkozni kell a térbeli tájékozódás és a nyelvi készség fejlesztésével, valamint a sok betűtévesztés miatt a betűk nagyobb részét újra kell tanítani a hármas asszociáció elvének figyelembevételével.

A Meixner Ildikó által kidolgozott olvasás–írástanítási módszerben az írás tanítása késleltetett. Megelőzi az íráselemek hosszas gyakorlása nemcsak egyenként, hanem 2-5 azonos elem összekapcsolt írásával. A cél, az optimális írásmozgás kialakítása és a homogén gátlás elkerülése.

Amint a gyerekek megtanultak két-három betűt leírni, máris betű- szótag- szódiktálást végeznek, tehát a főszerepet a diktálás tölti be a másolás helyett.

b) A beilleszkedési és magatartászavarok

Beilleszkedési és magatartászavarokról beszélünk, ha a gyermek nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a csoport értékeihez, normáihoz, szabályaihoz. A jelenség oki hátterében Radványi (2002) szerint méhen belüli, környezeti és/vagy nevelési ártalmak húzódhatnak. A beilleszkedési, magatartási zavarok főként a részképesség-zavarral (tanulási zavar) küzdő tanulók esetében a tanulási problémák megnyilvánulási formái is lehetnek.

A részképesség-zavarok sajátos tanulási rendellenességek, amelyek a kognitív funkciók eltérő fejlődésének következtében lépnek fel és zavart okoznak a gyermek szociális képességének (viselkedés, alkalmazkodás, értékrend) kialakulásában, fejlődésében (Gereben, 1998).

A tanulási nehézségnek tehát oka is és következménye is lehet a beilleszkedési, és magatartászavar (Szücs, 2003). Az érintett gyerekcsoportnál tapasztalható tünetek a visszahúzódástól (regresszió) a depresszión át, az ellenséges viselkedésen keresztül az agresszióig széles skálán mozognak. Többen közülük félénk, csendes viselkedésűek, esetleg csavarognak, de gyakoriak az ellenséges megnyilvánulások is. Általában nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit, és többen közülük pszichológiai, pszichiátriai kezelésben részesülnek. Az iskolai

problémák és a jellemző tünetek alapján megállapítható, hogy az említett tanulók főként a teljesítményzavarok, a magatartászavarok, ill. a kapcsolatzavarok sajátosságait mutató személyek kategóriáiba sorolhatók (Hanuska, 2001).

A teljesítményzavar az iskolai (óvodai, családi) követelményeknek megfelelés kényszerével hozható kapcsolatba, amely a fenti kritériumok alacsony szintű teljesítése révén negatív önértékeléshez, megromlott (tanár–tanuló, szülő–gyerek) kapcsolatrendszerhez, majd pedig védekező mechanizmusként további alulteljesítéshez mint önmagát beteljesítő jóslathoz vezet

A magatartási rendellenességek kialakulásáért a szociális képességek fejletlen volta, rendellenes működése a felelős. Ezek a gyermekek gátlásosak, szorongók vagy agresszívek, többnyire azonban jellemzőek rájuk az önértékelési problémák. „Ahol a szorongás van a felszínen, ott inkább az agresszió elfojtott és fordítva.” (uo. 107. o.) Kapcsolatzavart, mint beilleszkedési, magatartási rendellenességet azoknál a tanulóknál figyelhetjük meg, akik gyakran kerülnek konfliktusba társaikkal vagy a felnőttekkel. Közös jellemzőjük, hogy azonos típusú, megoldatlan konfliktusaik ismétlődnek, és „támadó, agresszív, vagy menekülő, defenzív reakciók válnak jellegzetessé a passzívan átélt sérelmek aktívvá tétele által.”

A leggyakrabban diagnosztizált beilleszkedési és magatartászavar a hiperaktivitás. A hiperaktív tanulók általában átlagos, vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek, mindazonáltal iskolai kudarcok sorát kénytelenek megélni, mivel hiperaktivitásuk sok esetben figyelemzavar is kíséri. A jelenségek ellenére mégis differenciálnunk kell a „hiperkinetikus szindróma alapproblematikáját a tanulási zavarok viszonylag elkülönülő problémakörétől a két jelenség kiváltó okai között fennálló lényeges különbség miatt.”(Szücs, 2003. 162. o.) A két tünetegyüttest az különbözteti meg egymástól, hogy a „valódi hiperaktivitás” minden szituációban felismerhető mozgáskényszer, míg a tanulási zavar okozta „szituatív hiperaktivitás” csupán bizonyos helyzetekben jelenik meg.

Kisiskolás korban a hiperaktív gyerek tanulási zavarai egyre jobban észrevehetővé válnak. A figyelemzavar már önmagában is probléma a tanulásban, és ezt a magatartási rendellenességek tovább erősítik, sőt általában mindehhez még agresszió is társul, amit valószínűleg az örökös fegyelmezés és a tanulási kudarcok okoznak. Ilyen esetekben gyakori jelenség az indulatkitörés, lopás, hazudozás, deviáns életvezetés kialakulása, melynek eredménye, hogy nem tudnak beilleszkedni a társadalomba.

A hiperaktivitás éppen ezért szokványos módszerekkel szinte kezelhetetlen, így a pedagógus és a szülők számára nagyon fontos a segítség. Elsősorban a gyógyszeres kezelést kell megemlíteni.

Kimutatták, hogy a hiperaktív gyerekek stimulánsok hatására nyugszanak meg, mivel az izgatószerek egyúttal növelik a csökkent dopaminszintet, bár ezzel nagyon kell vigyázni az egyéb mellékhatások miatt. Egy másik kezelési lehetőség a pszichológusok által alkalmazott viselkedésterápiai módszerek, melyek közül a legeredményesebbnek az öninstrukciós módszer tűnik. Ennek során a gyerek modell segítségével megtanulja szóban irányítani, szabályozni saját viselkedését. Valamint meg kell említeni a gyakori, mozgásos tevékenységek szükségességét (Kulcsár, 1993).

A hiperaktív gyermek sorsát jelentősen befolyásolja a szülők és a pedagógusok hozzáállása, türelme, pszichológiai állapota. Fontos, hogy megértsék a gyerekeik nem „direkt rosszak”, nem akarattal bosszantják őket. Vizsgálatok kimutatták, hogy annak a gyereknek, akinek a szülei, tanárai rosszabbul tűrik a gyerek figyelmetlenségét, motorikus nyugtalanságát, másképp alakul a szocializációja, mint akihez toleránsabban viszonyulnak. Ilyen körülmények között megromlik a szülő–gyerek, gyerek–tanár viszony, és a gyerekben kialakuló önértékelési zavarok, dac- és gyűlöletreakciók komoly problémákat okozhatnak.

A hiperaktivitás mértéke serdülőkorra általában csökken, de a figyelem problémái megmaradnak, ám ezt valamelyest kompenzálva be tud illeszkedni a fiatal a társadalomba (Fodor)

A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok (BTM) (PDF Download Available). Available from: https://www.researchgate.net/publication/316666657_A_beilleszkedesi_tanulasi_magatartasi_zavarok_BTM [accessed Feb 26 2018].

SNI- ami a bűvös betűszó mögött van

Forrás: https://www.koloknet.hu/kulonleges-gyerek/sni-ami-a-buvos-betuszo-mogott-van/

Szakértői Bizottság, sajátos nevelési igény, szakértői vélemény… mindezeket a szavakat átugorjuk az újságok hasábjain, s csak akkor válnak fontossá, ha magunk is érintetté válunk. Ha kiderül gyermekünkről, hogy hiperaktív, vagy a hallásával vannak komoly gondok, vagy éppen tanulási zavarral küzd, s ellátásához szükség lenne a diagnózist igazoló papírra. Az sem mindegy, hogy manapság, amikor a felvételinél többletpontok illetik meg a sajátos nevelési igényű diákokat, időben gondoskodunk-e az ehhez szükséges szakértői véleményről.

Magyarországon a „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló” kifejezést 2003-ban, a Közoktatási törvény aktuális módosításában használták először, felváltva a „fogyatékos tanuló”, illetve a „más fogyatékos tanuló” kategóriákat, amit addig az eltérő fejlődésű, s éppen ezért többletszolgáltatásokat igénylő gyermekek megnevezésére használtak. Meghatározták azt is, hogy kiket sorolnak az SNI kategóriába. 2007-ben újrafogalmazták, mi lehet a sajátos nevelési igény megállapításának alapja. Nagyon fontos világosan látni ezeket a változásokat, mert a gyakori módosítás az érintett családok és iskolák életében nem ritkán bizonytalanságot, zavart okoz. Lényeges, hogy csak a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján lehet a gyermeket az SNI kategóriába besorolni. Azt is érdemes tudnunk, hogy az SNI orvosi vagy pszichológiai értelemben nem diagnosztikus kategória, hanem az oktatás területén való többletjogosultságok biztosítása érdekében bevezetett fogalom. Érvényesítésével az iskolát a gyermek után többletforrások, a gyermeket pedig tanulmányai sikeres folytatásához többletjogok illetik meg.

A „sajátos nevelési igényű” jelzőt először Nagy-Britanniában az 1970-es évek végén, a speciális osztályokban tanuló gyerekek ellátását felmérő Warnock bizottság jelentésében használták. Később, 1994-ben a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséről, oktatásáról a spanyolországi Salamancában világkonferenciát rendeztek, amely utat nyitott az integrációs törekvések felé.

A szabályozás célja az, hogy a gyerekek az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő ellátáshoz, foglalkozáshoz, oktatáshoz hozzáférjenek. Így joguk van arra, hogy különleges gondozás keretében megfelelő gyógypedagógiai, pedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek, mégpedig a korai fejlesztés, az óvodai, iskolai nevelés és oktatás, illetve a fejlesztő felkészítés keretein belül. A szakértői bizottságok szerepe ebben kulcsfontosságú: feladatuk, hogy javaslatot tegyenek a konkrét ellátásra, annak módjára, formájára, helyére, s hogy megvizsgálják az adott intézményben a különleges gondozáshoz szükséges feltételek meglétét.

A probléma felismerésétől az ellátásig

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát közvetlenül a szülő kérésére is végezheti el, de többször fordul elő, hogy az oktatási intézmény, a Nevelési Tanácsadó, a családsegítő, a gyermekorvos vagy a védőnő (a szülő beleegyezésével) fordul a bizottsághoz. Itt egy több szakemberből álló team: pszichológus, orvos (gyermekpszichiáter és/vagy neurológus), gyógypedagógus komplex vizsgálatát követően, a diagnózis alapján kimondják a sajátos nevelési igényt, vagy pedig kizárják azt.

A vizsgálat eredményéről szakértői vélemény készül, s amennyiben a sajátos nevelési igényt megállapítják, a gyermeket nevelő iskola jogosulttá válik a gyermek helyzetét javító jutattásokra: ilyen a megemelt normatív támogatás, amelyet az intézmény igényelhet. (Ezt a köznyelv fejkvótának hívja; például az idegrendszeri eredetű diszlexiás gyerekek esetében kétszerese a normál összegnek). További kedvezmény, hogy az érintett tanulót az osztálylétszám szempontjából 2 tanulónak számítják, s így csökkentett osztálylétszámot tudnak biztosítani az sni gyerekekkel (is) foglalkozó osztályokban.

Különleges ellátás

A szakértői véleményben javaslatot tehetnek a gyermek különleges ellátására: a kötelező rehabilitációs foglalkozásokra, azok heti idő keretére, az ellátást biztosító, megfelelő képzettségű szakemberre, az ellátásba bekapcsolódó pedagógiai szakszolgálatokra, stb. Megfogalmazhatnak ajánlásokat a szülő, az intézmény vagy a pedagógus felé, amely az alkalmazandó pedagógiai módszerekre, bizonyos tantárgyak vagy tantárgyrészek látogatása alóli mentesítésre vagy a magántanulói jogviszonyra vonatkozik. A szakértői bizottság javaslata alapján az iskola vezetője adhat felmentést egyes tárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól (például diszlexiánál a helyesírás osztályozása alóli felmentés), vagy engedélyezheti a számonkérés módjának megváltoztatását (például csak szóbeli felelés biztosítása). A továbbtanulás szempontjából lényeges, hogy a tanulók az érettségi tárgyakból is kérhetik a mentesítést. Például diszkalkulia esetén, a matematika helyett más vizsgatárgyat választhatnak.

Hová járjon?

A szakértői bizottságnak joga és kötelessége a megfelelő oktatási intézmény(ek)re javaslatot tenni az SNI-vé nyilvánított gyermek számára. Ez, a gyermek állapotától és szükségleteitől függően, lehet a fogyatékosság típusának megfelelő speciális intézmény éppúgy, mint egy megfelelő tárgyi-személyi feltételek mellett integráló iskola. A szülő dönthet arról, hogy a felajánlott iskolák közül melyikbe viszi gyermekét. (Akadt olyan eset, amikor a szakértői bizottság egy mozgáskorlátozott kisfiúnak a Mozgásjavító Általános Iskolában való elhelyezését javasolta, az anya ellenben úgy gondolta, hogy egy általa elfogadó légkörűnek megismert általános iskolába viszi inkább, ahol azután a kisfiút sikeresen integrálták.) Más esetekben azonban, ha a szülő többedszerre sem jelenik meg a vizsgálaton, vagy döntése nagyon ellentétes a gyermek érdekeivel, államigazgatási útra terelődhet az ügy. Az önkormányzat jegyzője kötelezheti a szülőt arra, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetve hogy a szakértői vélemény alapján a kijelölt intézménybe írassa be gyermekét.

A szakértői bizottság utazótanári hálózat szervezésével segítheti a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátását. Ebbe többek között beletartozhat a korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés az otthonukban nevelkedő súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek ellátására, de a tanulási, magatartási zavarral, enyhe értelmi fogyatékossággal élő, integráltan nevelkedő gyermekek, tanulók gyógypedagógiai ellátása is.

A bizottság bizonyos időszakonként felülvizsgálatot végez, amelyet a gyermek korától és a probléma jellegétől függően egy-két-három évenként ismételnek meg.

Hogyan döntsek?

Amikor a szülő megkapja az SNI szakértői véleményt, sokszor nehéz eldöntenie, hogy gyermekét szegregált vagy integrált oktatási intézménybe vigye-e. A szegregált iskolákban a fogyatékosság-csoportok szerint elkülönített formában, míg integrált oktatás esetén a normál oktatási rendszerben, a többi gyerekkel együtt nevelkednek az SNI gyerekek. A választásban sok múlik a gyermek állapotán, de a szülői attitűdön is. Bár manapság egyre nagyobb teret nyer az integráció elve, s ez a szülők döntéseiben is mind inkább megjelenik, továbbra is lesznek olyan gyermekek, akiket nem lehet integrálni. A szakértői bizottság segít a döntésben, amikor kijelöli a gyermek számára a diagnózis alapján javasolt iskolákat. Van, amikor a szülő kifejezetten szeretné, hogy gyermekét integrált körülmények között oktassák, s már meg is van a kiválasztott iskola. Ilyenkor érdemes elvinni a gyermek integrálását vállaló iskola befogadó nyilatkozatát. A hivatalos javaslatot azonban, a befogadó nyilatkozatot figyelembe véve, ilyenkor is a szakértői bizottság adhatja meg.

Mire figyeljek?

Az iskola kiválasztásánál jó, ha megérdeklődjük, hogy az alapító okirat tartalmazza-e az integrációval kapcsolatos feladatok vállalását. Az sem mindegy, hogy konkrétan melyek ezek a feladatok, hiszen az iskolák általában a fogyatékosság jellege szerint határozzák meg, hogy milyen gyerekeket fogadnak be. A gyermek után járó megemelt normatíva csak akkor jut el az iskolát fenntartó önkormányzathoz (s onnan jó esetben az iskolához), ha a gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő ellátás szerepel az alapító okiratban! Kérdezzünk utána annak is, hogy az iskola alkalmaz-e megfelelő szakembereket (fejlesztő pedagógust, logopédust, egyéb területen végzett gyógypedagógust, utazó tanárt), akik a gyermek ellátását segítik, illetve biztosítja-e a megfelelő rehabilitációs foglalkozásokat.

Ha az alapító okirat nem tartalmazza az integrált nevelés feladatát, az iskola akkor sem kap emelt normatívát, ha a gyermek szakértői véleménnyel rendelkezik. Ebben az esetben az iskola nem tud gyógypedagógust alkalmazni vagy speciális foglalkozásokat biztosítani, ami pedig az SNI gyerekeknek törvény adta joguk lenne. Az ilyen, spontán integrációt megvalósító helyeken hiába dolgoznak gyakran kiváló szellemű, nyitott pedagógusok, a szakszerű ellátás hiánya gondot okozhat a gyermek fejlődésében. Ugyanakkor sajnos az is előfordul, hogy az alapító okirat megfelelő, de az ebben rögzített feladatokat nem látja el maradéktalanul az integrációra vállalkozó intézmény. Fontos tehát alaposan körüljárni a kérdést, mielőtt döntenénk sajátos nevelési igényű gyermekünk iskolázásáról.

Mi az az autizmus? – Az autizmus spektrum zavar

Gyakorlati útmutató sikeres gyermekükért aggódó szülőknek

Forrás: https://www.sikeres-gyermek.hu/autizmus.html

Hétköznapi használatban autizmusnak nevezzük, a tudomány azonban autizmus spektrum zavarként emlegeti. Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy olyan fejlődési zavar, mely az egész személyiségre kihat és egész életen át tartó „állapotként” írható le. Ugyanakkor ez a megfogalmazás sem teljesen tökéletes, hiszen megfelelő, célzott segítségnyújtással a gyermekek állapota változtatható.

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják.

Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.

Autizmus (Wikipédia cikk) »

A spektrum zavarkifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekektüneteiket tekintve elhelyezhetők egy skála bármely pontján, amelynek az egyik végpontján találhatók az „enyhébb” esetek, másik végpontján pedig a „súlyosabb” esetek. „Enyhébb” esetek, azok a gyermekek, akik viselkedése alig tér el egy nem autizmussal élő gyermek viselkedésétől. A szülők felfedezhetnek furcsaságokat a gyermek viselkedésében, de nem olyan mértékűek, amelyek aggodalomra adhatnának okot a nem szakértő szemeknek.

Az ilyen gyermekek szívesen és gyakran megfelelő módon teremtenek kapcsolatot. Udvariasan köszönnek a felnőttnek, gyereknek. Beszélgetés során a gyakran a szemünkbe néznek. A változásokra nem feltétlenül reagálnak dührohammal, jellemzőbb, hogy többször újra és újra rákérdeznek a változásra, annak ellenére, hogy már hallották a választ. Szóban kérnek segítséget, ha szükséges, de, ha nem kapnak azonnal választ, akkor nincs más módszerük, hogy felhívják magukra a figyelmet (pl. ránéz az illetőre, közelebb megy hozzá, megérinti).

Segítünk Neked

Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Ugyanakkor ez a legritkább esetben tűnik fel egy óvodai környezetben, vagy otthon a szülőnek. Előfordulhat, hogy az enyhe tüneteket mutató gyermekek viselkedésében az az egyetlen feltűnő, hogy nagyon leköti egy-egy játék, érdeklődési kör. Mindig ugyanazzal akar játszani, arról akar beszélni. Más játékkal magától nem játszik, ugyanakkor rávehető, nem tiltakozik ellene. Ilyenkor azonban tanácstalannak tűnik a játék során, nem tudja mit kezdjen vele. Gyakran elfogadja a társai, vagy felnőtt által javasolt játékmenetet és azt követi. Beszéde választékos lehet, akár felnőttes szófordulatokat is használhat, ami megtévesztő lehet, mivel a környezet úgy gondolja, az ilyen gyermeknek nincsen nehézsége a kommunikációval.

„Súlyosabb” eseteknél a beszédfejlődés megkéshet. A gyermek nem hallgat a nevére. Játékaival nem játszik. A gyermekek közeledését elutasítja, esetleg félelmet fejez ki velük szemben. Úgy tűnhet, mintha indokolatlanul hisztizne. Ilyenkor, kiabál, megüt másokat, esetleg saját magát is bánthatja és nehéz megnyugtatni. Visszhangszerűen ismétli, amit mondanak neki, vagy kérdeznek tőle. Nehéz vele kapcsolatot teremteni, úgy tűnik, mintha nem értené, amit mondanak neki. Nehéz irányítani. Furcsa, ismétlődő mozgásformákat mutat (pl. repkedő kézmozdulatok).

Az autizmus spektrum zavar bármilyen IQ (intelligencia hányados)mellett előfordulhat. Autizmussal élő személyek tehát lehetnek akár átlagos, akár kiemelkedő intellektusúak is és akár értelmi sérültek is.

Az autizmust teljes mértékben genetikai eredetű idegrendszeri fejlődési eltérés okozza. Nem a helytelen nevelés. Az autizmussal élő gyermek számára nem megfelelő nevelési módszerek azonban befolyásolhatják az állapotukat, de semmiképp sem okozhatják. Esetükben nem megfelelő nevelési módszernek tekinthetők a kizárólag szóban elhangzó utasítások, szabályok, magyarázatok. Több lépést tartalmazó szóbeli utasítások. Túl gyakran, a gyakran a gyermek számára követhetetlenül változó jutalmazási rendszer.

Megfelelő nevelési módszer a szóbeli közlés mellett az utasítások, szabályok, magyarázatok láthatóvá tétele képes, vagy írásos formában. Jutalmazási rendszer segítségével az elfogadható és nem elfogadható viselkedések kihangsúlyozása és ezek következetes alkalmazása. Új, nem megszokott helyzetekre való felkészítés látható formában (írottan, rajzosan).

Legfontosabb az autizmussal élő gyermek esetében, hogy elfogadjuk és megértsük, hogy a viselkedése mögött nem szándékosság rejlik. A gyermek az esetek többségében nem azért nem tesz meg valamit, mert nem akarja, hanem mert nem tudja megtenni. Ezt nem mindig könnyű elfogadni a szülőnek. Főleg egy olyan gyermek esetében, aki okos és sok helyzetben kiemelkedően teljesít. Fontos megérteni, hogy, azok a területek, amelyekben a gyermek jó teljesítményt mutat másfajta tudást igényelnek. Lehet egy gyermek bármilyen jó matekból, fejből tudhat nagy mennyiségű adatokat, könnyen megjegyezhet bármit, amit korábban látott. Ez nem jelenti azt, hogy érti, hogy mi zajlik az emberek fejében és ezáltal képes ahhoz igazítani viselkedését.

Az autizmus tünetei

A tünetek 3 területen jelentkeznek. A szociális készségek területén, a kommunikáció területén és az úgynevezett rugalmas viselkedésszervezés területén. A szociális-és kommunikációs készségek területe nagyon összefonódik és a mindennapi életben igen nehéz elválasztani. Nagyon jellemző az autizmus spektrum zavarra, hogy a tünetek rendkívül színes és változatos módon jelentkezhetnek. Ahány gyermek, annyiféle megnyilvánulási forma. Bizonyos általánosságok azonban megfigyelhetőek.

Autizmus kommunikáció eltérései

A kommunikáció területén a leglényegesebb különbség egy átlagos fejlődésű gyermekhez képest, hogy az autizmussal élő gyermekek nem értik a kommunikáció funkcióját.

Beszélő gyermeknél azt tapasztalhatjuk, hogy a beszédet nem használja kommunikációra.

Nem tud segítséget kérni, nem tudja megfogalmazni igényeit, egy bizonyos életkor elérésével érzéseit vagy gondolatatit. A környezet sok esetben ebből annyit érzékel, hogy a gyermek „hisztis”, indokolatlan dührohamai vannak.

Az is feltűnő lehet a környezet számára, hogy gyakran visszhangszerűen ismétlik, amit a mondtak nekik, vagy kérdeztek tőlük. Előfordulhat, hogy korábban hallott vagy látott meséből ismételgetnek részleteket, akár megfelelő helyen válaszként is alkalmazzák azokat.

Nem beszélő gyermek esetében a beszéd hiányában nem próbál más eszközök segítségével kommunikálni a környezetével (gesztusok, szemkontaktus, stb.).

Úgy tűnhet, mintha az embereket tárgyként használná. Kezüket húzza, ha szüksége van valamire, vagy ráteszi, arra a tárgyra, eszközre, amit használni szeretne.

Sok jól beszélő gyermeknél tapasztalhatjuk, hogy egy beszélgetés során nem törekszik kölcsönösségre, nem kérdez vissza, nem érdeklődik a partner állapota, gondolatai, érzései felől, ha kérdez nem érdekli a válasz.

Gyakori lehet, hogy szó szerint értelmeznek absztrakt kifejezéseket, udvariassági formulákat, melyekre nem megfelelően reagálnak (pl. Ide tudnád nekem adni azt? kérdésre nem hajtja végre a cselekvést, mert a kérdés konkrét értelemben az ő képességeire vonatkozott és nem érti, hogy valójában egy felszólítási szándék van mögötte).

Autizmus szociális készségek eltérései

A szociális készségek területén is nagyon változatos képet mutatnak az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek.

Előfordulhat, hogy elszigetelődnek a kortársaktól, nem kezdeményeznek és nem is fogadják el a kezdeményezést, sőt akár el is utasíthatják társaikat.

Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy bár nem kezdeményeznek, de elfogadják a közeledést. A közös tevékenység során azonban nehézségekbe ütköznek, mert nem értik, vagy nem tudják alkalmazni az íratlan szociális szabályokat (pl. nem bántunk másokat, elkérjük a játékot).

Az is előfordulhat, hogy a gyermek kezdeményez kortársak, kisebb vagy nagyobb gyermekek, akár felnőttek irányába is, de nem megfelelően teszi azt. Tapasztalhatunk túlzott közvetlenséget (pl. ölelgetés), vagy durvaságot a kezdeményezések során.

A környezet számára az is feltűnő lehet, hogy ezek a gyermekek, bár a kortársakkal nem, de gyakran kisebb vagy nagyobb gyermekekkel, esetleg felnőttekkel könnyebben teremtenek és tartanak fenn kapcsolatot.

Előfordulhat, hogy a gyermek akaratlanul megbánt másokat, bizonyos kijelentéseivel, megjegyzéseivel, mert nem ismeri fel, hogy adott helyzetben mit szabad és mit nem (pl. ha nem örül az ajándéknak, akkor megmondja, vagy hangosan kijelenti, ha valakit csúnyának talál).

A szociális készségek nehézsége hátterében elsősorban az úgynevezett tudatelméleti zavar áll.A gyermek nem, vagy nagyon nehezen értelmezi mások viselkedését, amely alapján következtetni tudna, hogy mi lehet a másik fejében, legyen az akár érzelem, gondolat, szándék, stb. Ennek a tudásnak a hiányában a társas világ bejósolhatatlan, zavaros és félelmetes lehet a gyermek számára, ami temperamentumtól függően eredményezheti a visszahúzódást, vagy a nem megfelelő kapcsolatteremtési próbálkozásokat. A gyermek emiatt nehezen értelmezi a reakciókat is, ezért a tapasztalatokból spontán módon nehezen tanul.

Autizmus rugalmas viselkedésszervezés

A harmadik területen olyan tüneteket tapasztalunk, amely a fantáziaműködéssel és a viselkedés megszervezésével áll kapcsolatban.

Az autizmussal élő gyermekeknek általában szegényes a fantáziaműködése, emiatt azt tapasztalhatjuk, hogy nem játszik megfelelően a játékokkal, vagy nem is érdeklik egyáltalán azok a játékok, amik a többi gyermeket.

Amennyiben már elfogadott egy játékot nem érdeklik az új játékok, legyenek azok bármilyen színesek, érdekesek, figyelemfelkeltőek.Gyakori, hogy az autóknak inkább a kerekeit pörgetik, vagy a kisebb részleteit vizsgálgatják.

A sokszínű megnyilvánulási forma erre a területre is jellemző. Előfordulhat, hogy megfelelően játszik a játékokkal, de mindig ugyanazt, többször ismételve, melyből nehéz kimozdítani.

Iskolás gyermekeknél is gyakran tapasztaljuk, hogy egy-két terület, téma nagyon érdekli, melyről mindent elolvas, megnéz, megszerez. Szinte csak erről lehet vele beszélgetni, amint másra terelődik a téma, bezárkózik, nem akar beszélgetni. Ezen a területen azonban rendkívül nagy tudással, információhalmazzal rendelkezik.

Az úgynevezett szimbolikus játékok (pl. babaház, főzőcskézés, katonák) nem vagy sokkal később jelennek meg náluk. Ez esetben is tiltakoznak a számukra szokatlan játékhasználattól (pl. ha egy ceruzát használunk kanál helyett, amikor azt játsszuk, hogy megkeverünk valamit).

Ugyanakkor gyakori, hogy az olyan játékokat, melyek egyértelmű a használata nagy kedvvel csinálják és nagy ügyességre tesznek szert benne (pl. formaegyeztetők).

Nehezen válnak önállóvá. Az öltözködés, mindennapi rutinok (WC használat, fürdés, fogmosás)cselekvési sorrendjét nehezen jegyzik meg, egy-egy lépést kihagyva, vagy lassan hajtják végre. Kortársaikhoz képest sokkal több, vagy tovább tartó segítséget igényelnek.

Ennek a területnek az érintettségét jelzi az is, hogy ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz és nehezen tűrik a változást.Észreveszik, ha egyes tárgyak más helyre kerültek, tiltakozhatnak az új ruha viselése ellen, vagy, akár évszakváltásnál az évszaknak megfelelő ruhára váltás ellen. Könnyen beleragadhatnak egy-egy tevékenysége, azaz, nehezen hagyják abba, hogy egy újba kezdjenek bele. Előfordulhat, hogy ragaszkodnak, ahhoz, hogy mindig ugyanazon az útvonalon menjenek iskolába, nagymamához, stb. A változásokra adott reakció is nagyon változó mértékű lehet. Egyes gyermekeknél akár a legkisebb – környezet számára egyáltalán nem feltűnő – változás is intenzív reakciókat válthat ki, mások sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem reagálnak negatívan erre a helyzetre.

Furcsa mozdulatokat is tapasztalhatunk náluk (pl. repkedéshez hasonló kézmozdulatok), amelyek leggyakrabban valamilyen örömteli tevékenység közben, vagy épp ellenkezőleg unalmukban lépnek fel.

Mindezen jellemzők kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkban megtalálhatók. Az autizmus spektrum zavar abban az esetben áll fel, ha mindhárom területen, olyan mértékű minőségi eltérést tapasztalnak a szakemberek, amely lehetővé teszi ennek a zavarnak a kimondását. Ennek megállapításához azonban egy szakemberekből álló csapatra van szükség.

Az autizmusról bővebben olvashatnak a felhasznált irodalomban:

Frith, U.: A rejtély nyomában. Kapocs Kiadó, Budapest
Mesibov, G., B., Shea, V., Schopler, E.:Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Kapocs Kiadó, Budapest
Peters, T.: Az elmélettől a gyakorlatig. Kapocs Kiadó, Budapest
Simó J.:Pervazív fejlődési zavarok-az autizmus spektrum. Vikár A., Vikár Gy., Székács E. Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina Kiadó, Budapest

Néhány videót szeretnénk ajánlani a Kedves Szülőknek az alaposabb megértéshez!

Túlmozgásos vagy hiperaktív a gyerek? – tv2.hu/fem3cafe

https://www.youtube.com/watch?v=A66Dnxg_is8

Egészségünkre – Amit az ADHD-ről tudni érdemes

https://www.youtube.com/watch?v=SZsIZBsV6Gk

Játékok a hiperaktívitás kezelésére

https://www.youtube.com/watch?v=G3NBvZJd6hM

Film a hiperaktivításról

https://www.youtube.com/watch?v=UKDeoRyqZt4

A hiperaktivitás kezelése – Promontor Televízió

https://www.youtube.com/watch?v=0i921ULezls

A figyelemzavaros hiperaktivitás az iskoláskor leggyakoribb tanulási zavara