Szigethalmi Vadasparkban kirándultunk

A fenntartó jóvoltából nagycsoportosaink az idei nevelési évben már másodjára látogathattak el  Szigethalomra, az ősfás, természetes környezetben lévő vadasparkba.
Odaérkezéskor a szülők megnyugtatására lőttünk egy gyors csoportképet, tudattuk a zárt facebook csoportunkban, hogy minden rendben, szerencsésen megérkeztünk; majd belevetettük magunkat a számunkra újkeletű, úgynevezett vadmentő program megismerésébe.
Egy szenzációs kisvonat szállított minket egy kicsivel távolabbi helyszínre. A vonat már az év eleji kiránduláson is nagy sikernek örvendett. Élvezetes a hídon, vasúti átjáron, alagúton, árkon, bokron, fák között áthaladó kisvasúton lobogó hajjal, lovagló ülésben utazni.
Miután a vasút a helyszínre szállított, volt még időnk egy sok eszközzel felszerelt kis játszóteret kipróbálni, ahol lehetőségük volt a gyermekeknek a hosszú utazás után kimozogni magukat. Volt itt mókuskerék, nagymászókák csúszdával, hinták, homokozók, mérleghinta, körhinta.
Kézmosásra, mosdóhasználatra is adott volt a lehetőség a helyszínen, így mindezek után elfogyasztottuk a magunkkal vitt tízórait. Ahogy a gyerekek enni kezdtek, a szarvasok már meg is jelentek, odasereglettek a kerítés mellé, és kérődzve nézték, szimatolták az étkező gyermekeket. Testközelből csodálhattuk meg őket. Rögtön megismertük Adorjánt, a pettyes szarvast, aki nagyon érdeklődő az emberek iránt, – ami egyébként ritka a szarvasoknál, – és szinte teljesen végig is kísért minket az utunkon.
A vadaspark vadmentő részlegének különlegessége, illetve mássága az év elején látogatott állatparkhoz képest, hogy itt egy magas sétányon az ember van elkerítve, és az állatok járnak szabadon hatalmas területen. Itt mi vendégek voltunk, a sétányon csendben sétáltunk, hogy ne zavarjuk meg az állatokat a természetes élőhelyükön, ne riadjanak meg tőlünk. A sok új ismeretet adó sétánk alatt két fantasztikus vezetőnk volt, akik rengeteg új ismeretet adtak át a gyermekeknek, gyermekközeli megfogalmazással, érdekes beszélgetésekkel. Ezúton is köszönjük nekik.
Megismerhettük a helyet, ahol karanténban tartják az ide érkező, sérült vagy beteg állatokat addig, míg fel nem erősödnek olyannyira, hogy be lehessen engedni őket társaik közé. Láthattunk muflon családot, pettyes szarvasokat, vaddisznó mamát, aki a kicsinyeit védte, óvta, terelgette. Még a hím sem mehetett a közelükbe, őt is röfögve zavarta el. Megtudhattuk, hogy a kis vadmalacok amiatt csíkosak, hogy jobban összeolvadjanak a környezetükkel, így tudnak rejtőzködni. Mindenben anyjukat utánozták. Már első hetes korukban másolják édesanyjuk viselkedését. Dagonyáznak, fürdenek, földet túrnak. Láttunk fiatal vaddisznót, akinek a patája meg volt nagyobbodva az egyik lábán, emiatt csak három lábát használja. Ez genetikai rendellenesség, az esetek túlnyomó részében kinövik, és elmúlik. Szerencsére ő így is rettentő fürge, és jókedvű, nem zavarja ez az állapot.
Megtudtuk, hogy a dámszarvas amiatt dörzsöli az agancsát a fákhoz, koptatja őket, mert az agancsán lévő sörték neki olyan érzetet keltenek, mintha száz szúnyog csípné. Sokszor véresre dörzsöli, hogy sima legyen az agancsa.
Az állatokat szinte testközelből csodálhatták meg a gyerekek. A kb. másfél-két méter magasra épített sétányon sétálva olykor a talpunk alatt túrta a földet a vaddisznó, vagy sétált át alattunk egy-egy szarvas.
Az ismeretterjesztő séta végén volt lehetőség megetetni az állatokat a gyerekek által hozott répával és almával. A szarvasok, kecskék odasereglettek a kerítés mellé, és boldogan csemegézték a bedobált finom falatokat. Megtudtuk, hogy az otthagyott, avar alá elbújt falatokat később majd a vaddisznók kitúrják, így nekik is jut majd a finomságból.
Kézfertőtlenítés után megettük a magunkkal vitt gyümölcsöt is, majd egy rövid játszóterezés után a kisvonat visszaszállított minket a kiindulópontunkra, ahol már csak odasétáltunk a buszhoz, mely vissza szállított minket az oviba.
A program rendkívül ingergazdag volt, így a hosszú úton a gyerekeket majd’ elnyomta az álom. 😊
Ismét sok-sok ismerettel gazdagodhattak gyermekeink, a környezeti tapasztalatszerzés az állatok természetes élőhelyén valósulhatott meg. Ahogyan az óvodában, úgy egy-egy ilyen kirándulás alatt is több tevékenységterületen fejlődnek gyermekeink képességei.

Razbórák