A magyar tökfaragás története: 
A töklámpás faragás Magyarországon is régi hagyomány.
Az első erről szóló történet, egészen Salamon királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvérével Gézával, illetve annak halála után Lászlóval.
1081-ben Salamon elismerte Lászlót, mint magyar királyt,cserébe megtarthatta királyi címét, azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére.
László ezt megtudta és biztonsági okoból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy éjszaka töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy mindig szemmel tarthassák a rabot. 
A lámpások így a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás:
” Fénylik,mint Salamon töke”
Gondoltad volna:
A tökfaragás sokkal inkább magyar, mintsem amerikai hagyomány
A tökfaragás sokak számára az őszi dekoráció elkészítéséhez tartozó tevékenység, mások szerint mindössze a halloween ünnepével importált, a magyar hagyományoktól kifejezetten idegen elem. De kinek van igaza?
A dolog érdekessége, hogy a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragtak tököt.
A népszokás Erdélyben is kifejezetten kedvelt volt.
Egyes tájegységeken a Luca-tök volt ismert, ami természetesen Luca-napra készült. A faragott tököt ebben az esetben is gyertyákkal világították ki, és a cél szinten az ijesztgetés volt.
Az Amerikában olyan jellemző halloweeni tök valójában az európai kultúrkörből került ki, majd onnan importáltuk vissza. Ha tehát eddig túlságosan amerikainak érezted a tökfaragást, most bátran vesd bele magad, és gondolj a magyar ősökre, akik már több, mint száz évvel ezelőtt is hasonló faragványokkal ijesztgették egymást a paraszti világban
