Iskolaválasztás:

Kisiskolás korban az egyik legfőbb mintát, viselkedési modellt a tanító néni jelenti, ezért igen fontos szempont az iskolaválasztás tekintetében az ő személye is.

Gyermekünket ismerve meg kell találnunk azt a pedagógust, akinek kezei között a leginkább el tudnánk képzelni gyermekünket.

Fontos szempont mindemellett természetesen maga az iskola munkája, eredményei, oktatási programja is, ami szintén meg kell, hogy feleljen gyermekünk igényeinek.

Ne sajnáljuk az időt elmenni minél több oktatási intézmény nyílt napjára, gyűjtsünk minél több tapasztalatot, információt az iskolákról.

Iskolai beiratkozás:

A tankötelezettség kezdetén minden gyermeket iskolába kell beíratni.

A 2025/2026. tanévben tanköteles az a gyermek:

– aki az iskolába szükséges fejlettséget elérte,

– aki augusztus 31-ig hatodik életévét betölti.

Iskolaérettségről:

Németh Margit: Mikor iskolaérett a gyermek? 

Iskolaköteles az a gyermek, aki az adott naptári év augusztus 31-ig betölti hatodik életévét. Ez azonban nem  jelenti azt, hogy hatéves korára alkalmassá váljon az iskolára; egyenletes testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésre, érésre van szükség. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy hogy a gyermekek érése nem mindig egyenletes, ezenkívül egyéni eltéréseket is mutat gyerek és gyerek közt. A hat éves gyerekek közt vannak olyanok, akiknek iskolaérettsége kérdéses, akik fizikai életkoruk ellenére nem beiskolázhatók. Ilyen esetben elhalasztható az iskolakezdés egy, indokolt esetben két évvel.

Az iskolakezdés halasztására a szakember (pszichológus, óvónő, gyermekorvos, szakorvos, gyógypedagógus, stb.) ad javaslatot. Az iskolatörvény engedélyezi az idő előtti beiskolázást is. Erről akkor beszélünk, ha a gyermek az adott kalendáriumi év augusztus 31. és december 31. között tölti be a hatodik életévét. Amikor a pszichológus megpróbálja eldönteni, hogy a gyermek menjen vagy ne menjen iskolába, akkor elsősorban azt vizsgálja, hogy a gyermek képes lesz-e megfelelni az iskolai követelményeknek.

Az iskola nagy változást hoz a gyermek életébe. Négy-öt órán keresztül a padban kell ülnie, azt kell tennie, amit a tanító mond, figyelnie kell, csak akkor szólhat, ha engedélyt kap rá, akkor is  dolgoznia kell, ha nincs hozzá kedve vagy ha már unja a feladatot. Mindez óriási változás az óvodai munkához képest.

Ha a gyermek éretlenül kerül be az iskolába, a problémák hamarosan jelentkeznek, legtöbbször figyelmetlenség, koncentráltság hiánya, fáradékonyság, játékosság, sírósság, feladattudat hiánya vagy gyakori megbetegedés formájában.

Melyek az iskolai alkalmasság összetevői? A hatodik év körül jelentős fordulat következik be a gyermek fejlődésében. Fordulat van először is a testi fejlődésében: ezt a kort az első alakváltozásnak is szokták nevezni. Megváltozik a testhossz, a gyerek nyúlánkabb lesz, a fiúk fiúsabbá, a lányok lányosabbá válnak. A testi érettséget a gyermekorvos ítéli meg. Fontos, hogy a gyerek fizikailag is alkalmas legyen az iskolai munkára. A 4-5 órás ülés ugyanis megerőltető a hátgerinc és az izomzat számára. Az optimális testmagasság biztosítja, hogy lábai nem fognak kalimpálni a pad alatt, keze a padon nyugszik, mert lógó könyékkel nem lehet szépen írni. Fontos, hogy a kéztő csontjai fejlettek legyenek az íráshoz, különben nehéz a helyes ceruzatartás és a megfelelő vonalvezetés.

Az iskolába kerülő gyerektől bizonyos értelmi képességeket is elvárnak. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek -értelmi érettségüket tekintve- előbb válnak iskolaéretté, mint érzelmileg és viselkedésükben. Az értelmi képességek közül elsőként a gondolkodást említjük, amely ebben a korban jellegzetesen mechanikus, konkrét, elsősorban a gyermekek környezetében előforduló tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos, de már jelentkeznek az elvont gondolkodás elemei is: összehasonlítás, következtetés.

Az egészséges, érett hatéves gyermekre jellemző a tudásvágy, igényli az óvodai élethez képesti változásokat. Az emlékezet területén elsősorban kiterjedt befogadást, megfelelő bevésést és a felidézés készségét várják el. Mindez a tanulás fontos feltételét és alapját képezi. Az iskolaérettség szempontjából fontos a figyelem fejlettsége. A hatéves gyermektől elvárható, hogy legalább 15 percig képes legyen összpontosítani a figyelmét. Ha a figyelem szétszórt, nem eléggé koncentrált, pontatlan vagy akár lehetetlen lesz a tanulás. Az utóbbi években megnőtt a figyelemzavaros gyermekek száma, ami nehezíti a tartós és pontos ismeret-elsajátítást, másik oldalon pedig a pedagógus munkáját, mivel ezeknél a gyermekeknél gyakran más, a megszokottól eltérő oktatási és nevelési módszereket kell alkalmazni. A szétszórtság, az összpontosítás hiánya minden esetben visszafogja a gyermek tudásszintjét.

Az értelmi fejlettség egyik fokmérője a számfogalom megléte. Az iskolaérett gyermek ismeri a több- kevesebb- ugyanannyi fogalmakat. Nemcsak felmondja a számsort, hanem tisztában van azzal is, hogy melyik szám mögött milyen mennyiség van. A gyermekek nagy része hat éves korában otthonosan mozog a tízes számkörben, tud összeadni és kivonni, ami természetesen nem feltétele az iskolai alkalmasságnak.

További elvárás a hatéves gyermekkel szemben, hogy ismerje a színeket. Jó, ha az alapszíneken kívül ismer néhány kiegészítő színt is. Ez azért fontos, mert az iskolai munka során gyakran van szüksége a különböző színek alkalmazására (nemcsak a rajzórákon). A tanuláshoz szükség van a tulajdonságok felismerésének képességére. Így a gyermeknek ismernie kell az egyenes- görbe, vékony- vastag, keskeny- széles, alacsony- magas, stb. fogalmakat.

A sikeres tanulás lényeges feltétele a megfelelő grafomotorikai készségek megléte, a finommozgások fejlettsége, ami az írás elsajátításának elengedhetetlen feltétele. A helyes ceruzatartás, a jó vonalvezetés, a betűk megformálása függ a finommozgások összerendezettségétől, valamint a mozgás és a látás koordináltságától.

Jó, ha az iskolába lépés előtt kialakul a lateralitás (oldaliság), vagyis hogy melyik a vezető kéz. Ma már nem okoz gondot, ha a gyerek bal kézzel ír. Régebben a balkezes gyereket átállították jobb kézre, aminek nem kívánatos következményei lehetnek, mint például dadogás, szorongás, bevizelés, stb. Nemcsak jobb- és balkezességről, hanem jobb-és bal oldaliságról is beszélhetünk- vezető szem, fül, láb. A vezető kéz meghatározásánál főleg a szem- kéz koordinációja fontos.

Az értelmi képességek között a sikeresen tanulás szempontjából fontos szerepe van a verbális képességeknek. Fontos, hogy az iskolába lépő gyermek beszéde tiszta legyen, hogy minden hangot tisztán, helyesen ejtsen ki. Ellenkező esetben problémai lesznek az írással és az olvasással (ahogy ejti, úgy írja és olvassa), helytelenül rögzülnek a hangok és a betűk. A nyelvi készségek alapja a megfelelő szókincs és a jó kifejezőkészség. A jó nyelvi készségekkel rendelkező hatéves gyerek világosan és érthetően ki tudja fejezni gondolatait, nyelvtanilag helyesen beszél, és probléma nélkül kommunikál. Az első hat évben nagyon fontos az anyanyelvi nevelés. Magyarországi vizsgálatok igazolják, hogy az iskolaéretlenség egyik oka a nyelvi deficit.

Az első osztályban elért tanulmányi teljesítmény nem kis mértékben a családi szocializáció nyelvi készségek terén elért eredményeitől függ. Az anyanyelv megalapozottságától függ a további nyelvek elsajátításának sikeressége. Egy másik nyelv tanulása csak akkor ajánlott, ha a gyermek beszédfejlődése már nem labilis, amikor már kialakult a megfelelő szókincs és kifejezőkészség. A gyerekek többségénél nem a felsorolt értelmi képességek okoznak gondot, hanem az alkalmazkodási készség, amely a következő összetevőkkel írható le:

• Helyzetmegértés- a gyermek felfogja azt a változást, amit az iskola jelent. Megérti, hogy kezdetét veszi valami új, sokáig fog tartani, ami kötelességgel jár, aminek a végén belőle valami lesz- pilóta, tanító vagy mozdonyvezető.
• Feladattudat- az iskolaérett gyerek képes arra, hogy a kijelölt feladat elvégzését előbbrevalónak tekintse minden más tevékenységnél. Egyben azt is jelenti, hogy a rábízott feladatot akkor is elvégzi, ha unalmasnak találja, vagy ha szívesebben foglalkozna számára vonzóbb dolgokkal.
• Nagyobb kitartás- a gyerek kevésbé elterelhető, jobban ellen tud állni a véletlenszerű, vonzó ingereknek.

Az értelmi képességek kibontakozása csak akkor lehetséges, ha az iskolaköteles gyermek érzelmileg is érett, felkészült az iskolai munkára. Ehhez az kell, hogy önálló legyen, érzelmileg képes legyen elszakadni a szülőtől, érzelmeit és indulatait féken tudja tartani, működjön az önkontroll és önfegyelem. Ehhez társul a szociális érettség, amely segíti a gyermeket az iskolai környezetbe való beilleszkedésben, a társak elfogadásában.

Láthatjuk, hogy az iskolaalkalmasság soktényezős: a gyermek egész személyiségét érinti. Vannak gyerekek, akiknél eleve feltételezhető, hogy később válnak iskolaérettekké. Ilyenek azok a gyerekek, akiknél a fejlődés, az érés üteme egy vagy több területen lassúbb, így nekik időt kell adni, hogy beérjék kortársaikat.

Gyakori a visszafogott fejlődés, amit okozhat valamilyen érzékszervi probléma, mozgásszervi fogyatékosság vagy krónikus betegség. Az iskolaérettség szempontjából problémásak lehetnek a magatartászavaros gyerekek, akikre jellemző a túlmozgékonyság, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, agresszivitás, passzivitás, stb. Gyakoriak a gyermekkori neurotikus tünetek is, mint például a félelem, szorongás, bepisilés, széklettartási problémák, negativizmus, mutizmus (elnémulás).

Fontos, hogy a gyerekek éretten, felkészülten kerüljenek be az iskolába, mert csak a minden területen érett gyerek képes megfelelni az iskola által támasztott követelményeknek. Ellenkező esetben előbb vagy utóbb szembesülünk az éretlenség következményeivel.