Az év madara
ZÖLD KÜLLŐ
A zöld küllő (Picus viridis) a harkályfélék családjába tartozó madárfaj. Kiemelt képünkön ez a madár látható. Állandó fészkelő madarunk, nem költözik el télen sem. Főleg az erdős környezetet kedveli. Nem igazán rajong az emberek közelségéért, ezért is ritkán kerül látótávolságon belülre. Közepesen nagy termetű – 30+cm – hosszú csőrű madár. Jellemző színei az olajos-zöldes sárga háta és a piros “sapkája”. A hímek csőrének tövétől induló pár centis bajusz sávjuk piros, míg a tojóké fekete színű. Bár erdei madár, de táplálékát a sík terepeken gyűjti be. Rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de mellette különféle gyümölcsöket és magokat is fogyaszt.
Magyarországon védett státuszú.
Természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Az év emlőse
TÖRPEEGÉR
Európában és Ázsiában honos. Európától Északkelet-Szibériáig, Japánig, Koreáig mindenhol előfordul. A modern mezőgazdasági művelés óta jelentősen csökkent, helyenként egészen megritkult. Testhossza mindössze 11-14 centiméter, aminek majdnem a felét a farka teszi ki. Testtömege 5-11 gramm. Színe sárgás-barnásvörös árnyalatú, hasa és lábai fehérek. Hátsó lábai csak alig valamivel hosszabbak a mellsőknél. Farka ügyes kapaszkodófarok, szinte dugóhúzószerűen össze tudja csavarni.
Az egérfélék általában a talajon élnek és a földbe ásott lyukakban laknak. A törpeegér azonban a legsűrűbb növényzetben, gazosokban, nádasokban tanyázik. Táplálékát füvek, különféle magvak és rovarok alkotják.
A törpeegér általában 6 hónapig, fogságban akár 5 évig is élhet.A törpeegér magvakkal, növények terméseivel, bogyókkal és rovarokkal táplálkozik, évszaktól függ, hogy éppen mit eszik. Kora tavasszal előszeretettel rágcsálja a rügyeket. Segíti a mezőgazdaságot, azáltál, hogy a gabonán található levéltetűt és egyéb rovarokat is elfogyaszt. Viszont, nyáron egyik legföbb tápláléforrása a búza, felmászik egészen a kalászig, eközben a farkával kapaszkodik és egyensúlyoz.
A törpeegerek nagyon szaporák, szaporodási időszakuk áprilistól szeptemberig tart. A gömbölyű kis fészke 30–100 cm magasságban nádasban készül. A növények szárai az építmény tartóvázai. A fészek nád- vagy sáslevelekből áll. Belsejét a nád bugájával béleli ki. Bejárata mindig ferdén befelé néz. A nőstény évente akár 6-szor is hozhat a világra utódokat, minden alkalommal 3-8 kölyök születik, a vemhességi ideje 21 nap. A kicsik szeme a 8. napon nyílik ki, 12 napos korukig szopnak és 16 napos korukra már önállóak. Az anya indul táplálékkeresésre, de bizonyos időközönként visszatér, hogy megszoptassa és megtisztogassa kicsinyeit. Megeszi az ürüléküket, hogy a szaga ne csalogasson oda nemkívánatos látogatókat.
A kölyök már kétnapos korukban meg tudnak kapaszkodni, és ide-oda másznak a fészekben, négy nappal később elkezdik önmagukat tisztítani, 9 napos korukra fogaik áttörik az ínyt, így szilárd táplálékot is tudnak már fogyasztani. Amikor elérik a 10 napos kort, anyuk tejtermelése csökken, ezért rászoktatja kicsinyeit a magevésre. Néhány nappal később már teljesen önállóak, általában ilyenkor anyuk már ismét vemhes.
Az év rovara
ÓRIÁS ÉNEKESKABÓCA
Az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) a kabócaalkatúak rendjébe tartozó rovarfaj.
A kabócák alrendjének legnagyobb egyede.
Teste mintegy 4 cm hosszú és szárnyának fesztávolsága pedig ennek a duplája.
Sötétbarna alapszínét vörösesbarna tor-, láb- és szárnymintázat teszi változatossá.
Lárvája földben, gyökeres környezetben fejlődik több éven keresztül.
A kifejlett rovar elsősorban különféle növényi nedvekkel táplálkozik, amihez erre kiválóan alkalmas szívó-szúró szájszervvel látta el a természet.
Csak a hímek ciripelnek/énekelnek.
A kiadott hang fajspecifikus, így akusztikája alapján a faj jól azonosítható.
Dél- és Közép-Európa a fő élőhelye.
Szereti a meleg és száraz környezetet.
Védett faj.
Természetvédelmi értéke 5.000-Ft.
Az év kétéltűje
HOMOKI GYÍK
A homoki gyík talán a legszebb, egzotikus színezetű gyíkfajunk. Testhossza 6-8 cm, a farka a testhossz kétszeresét is elérheti. A hímek hátának közepén egy világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénkebb, később sötétebbé válik. A zöld sávot mindkét oldalon egy-egy barna, a szélein csipkézett, a testoldal felső részét is magában foglaló sáv határolja. A barna sávok nem egyenletesen barnák, hanem sötétebb és világosabb pettyekből, foltokból állnak össze. Mindkét barna sáv közepén, a hát oldalsó pereme mentén, fut egy vajsárga vagy krémszínű, ugyancsak hullámos vagy csipkézett szélű csík. A testoldal hashoz közeli felén fekete-(piszkos)fehér, márványos vagy pettyekből álló minta látható. A has piszkosfehér, nászidőszakban narancsvörös. A nőstények mintázata nagyon hasonló a hímekéhez, de a barna sávok és a világos csíkok jóval kevésbé csipkézettek, a pettyek és foltok kevésbé kontrasztosak, emiatt lényegesen egyszerűbbnek, fakóbbnak tűnik. A zöld sáv is kevésbé élénk, gyakran barnába vagy bézsbe hajló. Hasuk piszkosfehér. A fiatal egyedekről gyakran hiányzik a zöld, hátközepi sáv. A homoki gyíkot elsősorban élőhelyének beszűkülése (erdősítés, a legeltetés felhagyását követő cserjeszukcesszió) fenyegeti, de sok természetes ellensége is van. Állománya ettől eltekintve nagyjából stabilnak mondható, a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegetett. Mint minden hazai kétéltű és hüllő, a legritkább magyarországi gyíkfajnak számító homoki gyík is védett.
Természetvédelmi értékét 10 000 forintban szabták meg.
Az év hala
BODORKA
Minden vizünkben él, a Velencei-tóban tömegesen. Szereti a csendesen folyó és állóvízű helyeket, nyáron főként a hínáros részeket keresi. Egész Európára jellemző faj, a déli félszigeteket kivéve. Kis termetű, legtöbbször 10–18 cm-es. Az első évben 3-5, a 2. évben 6-7, a 3. évben 8-10, a 4. évben 10-15, az 5. évben 14–16 cm nagyságú. Táplálékkal bőven ellátott vizekben nem ritkák 25 cm-es példányok sem. Teste oldalról lapított, nem túl magas hátú, szája csúcsba nyíló, középállású. A has- és hátúszók első sugarai merőlegesen egy vonalba esnek, a hasvonal a has- és a farok alatti úszók között hengeres, él nincs rajta. A táplálékbő vizekben, magasabb, szélesebb hátú, ún. állóvízi változata él, szemben a „folyóvízi” nyúlánkabb egyedekkel. Szemgyűrűje pirosas (búzamag színű), innen a másik neve, a hát zöldesszürke, a has fehér, a páros úszók enyhén vörhenyesek, a páratlanok szürkésvörösek. Rovarlárvát, aprócsigát, planktonrákokat, hínárhajtásokat fogyaszt.Április elején 10-12 °C-os vízhőmérsékleten csoportosan ívik. A hímeken ilyenkor ún. nászkiütés jelenik meg. Gyökérzetre, algás kövekre, vízinövényzetre ragad sárgás 1-1,5 mm átmérőjű ikrája. Az ikramennyiség 20-100 000 testsúlykilogrammonként. Az ivarérés a 2. ill. a 3. nyár után következik be. Elhúzódó ívása esetén képes kereszteződni közeli rokonával a vörösszárnyú keszeggel (ez a faj később ívik). Hibridjeik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik és nagyobbra nőnek a bodorkánál. tkezési értéke csekély, nagyon szálkás, húsa kevésbé ízletes. A süllő ívási parazitája, mivel szívesen ikrázik a süllők által tisztogatott fészekhelyre, ezzel befullasztja a süllőikra egy részét. dőszakonként tömeges kapást nyújtó hal, ezért főként francia, belga és luxemburgi horgászok kedvelik. Nálunk inkább csalihal. Csalija aprógiliszta, paprikás kenyér, puliszka, csontkukac. Fogása nem esik korlátozás alá.
Az év fája
A nagylevelű hárs(Tilia platyphyllos) a mályvafélék családjába tartozó fafaj.
Kiemelt képünkön ez a fa látható.
Hazánkban őshonos növény.
Jellemzően nem képez erdőket vagy ligeteket, inkább tölgy és gyertyán erdők fáival elegyedik.
Akár 30-40 méter magasra is megnő.
Lombkoronája kezdetben szabályosan kúpos majd “testesen” boltozatos.
Igen látványos szoliter példányait nagy becsben tartják a közelükben élők.
Inkább hűvös kedvelő faj, így a klímaváltozás növekvő átlaghőmérséklete nem igazán segíti hazai telepeit.
Hosszú életű növény.
Száz években mérik a nem háborgatott állomány fáinak korát.
Nyár elején nyíló ötágú virágainak illata messziről odacsalja a különféle rovarokat.
Testvérével, a kislevelű hárssal együtt kiváló mézelők és méhlegelők.
Az év gombája
ÍZLETES RIZIKE
Az ízletes rizike(Lactarius deliciosus) a galambgomba alkatúak rendjébe tartozó gombafaj.
Kiemelt képünkön ez a gomba látható.
Ez a jellemzően őszi megjelenésű gomba főleg az erdei fenyvesek lakója, de lucfenyők és fekete fenyők közelében is gyakran megjelenik.
Ezekkel a fenyőkkel gyökérkapcsoltságban élő, úgynevezett mikorrhizás faj. Narancssárgás színe a faj minden részén megjelenik. Helyenként zöldes területek is megjelenhetnek rajta. Kalapjának formája a korosság függvényében változó. A begöngyölt és középen bemélyedő kalap fokozatosan válik szétterülővé, majd idős korára szinte tölcsér formát ölt. A kifejlett példányok átmérője meghaladhatja 10 cm-t is. Régóta ismert és gyűjtött, jó ízű ehető gombafaj.
Népszerűségét jól jelzi, hogy a népnyelv számos névvel illeti: fenyőaljagomba, fenyőgomba, riskó, búrfagomba stb.
Az év vadvirága
A szavazás eredménye 2022 tavaszán lesz elérhető
Az év gyógynövénye
A cickafarkat vagy cickafarkfüvet évszázadok óta használják Európában, Ázsiában és Amerikában is a népi gyógyászatban. A cickafarkfű (Achillea millefolium) a 18. százdban kapta a nevét Achilles-ről, mert úgy tartják, hogy már ő is használta ezt a növényt sebgyógyításra. Gyógyteáját gyomorgörcsök, migrénes fejfájás, máj- és epebetegségek, húgyúti fertőzés, menstruációs zavarok esetén javasolják. Kiváló gyulladáscsökkentő, hüvely- és méhgyulladásra, nyálkahártya- és fogínygyulladásra használható. Sebösszehúzó, sebgyógyító hatású. Csökkenti a menstruációs vérzést és görcsöket. Hasi fájdalmakra, puffadásra, emésztésjavításra is kiváló. Serkenti az epeváladék termelést. Húgyúti betegségekben, légzőszervi bajoknál nélkülözhetetlen. A növény jótékony hatásait napjaink gyógyászati készítményeiben is hasznosítják. A cickafark virágaiban lévő hatóanyagok ekcémát, szénanáthát is gyógyítanak. Vértisztító hatása is van, hat a csontvelőre és így fokozza a vérképződést. A cickafark használatánál fokozott óvatossággal kell eljárni, mert nagy adagja vagy erős főzete ellenkező hatást válthat ki.
Olajának színe: zöldesszürke vagy kék – 600 kg cickafarkból 1 liter olaj készül
Illata: friss pézsmaillatú
Tulajdonságai: összehúzó, hámosító, vérnyomáscsökkentő, nyugtató, gyomorerősítő, tonizáló hatású
Figyelmeztetés: a terhesség alatt ne használják.
Felhasználási javaslat:
- masszázs
- fürdő
- inhalálás és gőzölés