De mégis hogyan zajlik az óvodai beszoktatás? Mik lehetnek a beszoktatás során felmerülő nehézségek? Mivel könnyíthetjük meg a folyamatot a gyermek és a szülő szempontjait is figyelembe véve? Szakács V. Viola klinikai és mentálhigiéniai gyermek– és ifjúsági szakpszichológus, képzésben lévő pár- és családterapeuta, az Almafa Pszichológia Centrum vezetője az óvodai beszoktatás témáját járja körül írásában, remélve ezzel, hogy támogathatjuk az óvodai beszoktatás zökkenőmentesebbé tételét.

Bölcsiből az oviba

Az óvodai beszoktatásra való felkészülés során fontos kérdés, hogy a gyermek járt-e korábban bölcsődébe. Ha a válasz igen, feltételezhető, hogy az ovis beszoktatás is könnyebb lesz, esetleg rövidebb időre lesz szükség hozzá. Ennek oka, hogy már nem teljesen új és ismeretlen helyzet a gyerek számára a szeparáció élménye. Az, hogy a nap egy részét szüleitől távol tölti, amikor valaki más vigyáz rá. Azonban ilyenkor sem becsülendő le a beszoktatás jelentősége, hiszen az intézményváltás által a korábban bölcsődébe járó gyerek is új környezetbe kerül. Új csoportszoba, új gondozók, új csoporttársak és mindemellett új szokás- és szabályrendszerrel megismerésével jár a bölcsődéből óvodába történő átmenet.

Szeparáció anyától

Ha a gyermek korábban nem járt bölcsibe, akkor az óvodai beszoktatás nemcsak a gyerek, hanem a szülők számára egyaránt új kihívást jelent, mivel eddig a szülő és a gyermek egy szimbiotikusabb viszonyban töltötte otthon a mindennapjait.  A szülők számára is nehézséget okozhat több órára elengedni a gyermeküket és az óvodapedagógusokra bízni őket.

Emiatt érdemes körültekintően választani a lehetséges intézmények, csoportok közül. A kiválasztás során fontos szempont lehet, hogy milyen közel van az intézmény, hosszas utazás megterhelő ebben az életkorban a gyermek számára. Előzetesen érdeklődni lehet a csoport létszámáról és összetételéről (nemek aránya, milyen életkorúak a csoportba járó gyermekek). Akkor szerencsés az intézményválasztás, ha a szülőket elégedettséggel tölti el a döntés. Megfelelőnek érzik a szakértelmet, összeillést éreznek a pedagógus személyisége és a gyermek között, mert ez nagyban elősegítheti a beilleszkedését.

Az óvodai beszoktatás időszaka során a szülőknek is alkalmazkodniuk kell az új rutinhoz és ha visszamennek dolgozni, egyensúlyt találniuk a munka, család és szabadidő hármasa között. Mindenképpen fontos, hogy a felnőttek támogató és megértő környezetet teremtsenek a gyermek számára és nyitottak legyenek a kommunikációra az óvodával kapcsolatban. Az idő múlásával megnyugtatóan hathat, ha látják, hogy a gyermekük jól adaptálódott az új környezethez és mindenekelőtt jól érzi magát az óvodában.

Az óvodai beszoktatás menete

Az óvodai beszoktatás protokollja intézményenként jelentősen eltérő lehet. Fontos szempont, hogy a gyermekek személyisége is igen változatos, emiatt jó figyelembe venni a beszoktatási terv kialakítása során tulajdonságait, egyéni reakcióit. Az óvoda elkezdése előtt érdemes beszélgetni az óvónővel arról, hogy milyen temperamentummal rendelkezik a gyermek, általában hogyan alkalmazkodik az új helyzetekhez, mennyire érdeklődő és felfedező vagy inkább lassan oldódó típus stb.

Az első nap előtt alapos tájékoztatást lehet kérni, hogy az adott intézménynek mik az elvárásai a beszoktatás során. Többek között hány órára menjenek, mennyi időt fognak ott tölteni, mi fog történni. Ha egyértelműek a keretek az a szülő számára is biztonságot fog nyújtani.

Az óvodai beszoktatás kapcsán általában két főbb irányzattal találkozhatunk. Az elsőnél a cél, hogy a beszoktatás minél hamarabb történjen meg, időben ne húzódjon el. Ilyenkor a szülői jelenlét időszaka rövidebb, a szülő minimálisan vesz részt a beszoktatási folyamatban.

A második irányzat megengedőbb és inkább a fokozatosságra épít, bár időigényesebb. Ebben az esetben a szülő jelenléte, támogatása nagyobb szerepet kap. Kezdetben az egyik szülő biztos pontként jelen van a gyermek mellett és ha már biztonságban érzi magát, fokozatosan veszi át a helyét az óvónő. Amikor a gyermek kezdi megszokni az új környezetet a szülő elkezd háttérbe húzódni. Fontos hagyni a gyermek számára, hogy egyedül is felfedezze a környezetét, megfigyelje a többi gyereket vagy másokkal játsszon. Érdemes beszélni arról, hogyha anya vagy apa már nem lesz ott, az óvó nénik és a dadusok lesznek azok a személyek, akik segíteni fognak a gyermeknek.

Az óvoda napirendjét tekintve az étkezés és az ottalvás kisebb mérföldkőnek tekinthető. A beszoktatás során számítani lehet az óvónők tapasztalatára, akik jó eséllyel jelezni fogják, mikor áll készen a gyermek ezekre a kihívásokra.

Fotó: Getty Images

Óvodai beszoktatás segítő ötletek

Most következzen néhány a beszoktatást könnyebbé, zökkenőmentesebbé tevő ötlet.

• Ismerkedés az ismeretlennel: Már a beszoktatást megelőzően beszélgetéseket lehet kezdeményezni az óvodáról, hiszen minél többet tud a gyermek az új környezetről annál könnyebben megtalálja benne a helyét. A szülők is megoszthatják saját tapasztalataikat, hogy számukra milyen volt az óvodai lét. Hasznos lehet már korábban elsétálni az óvodához, hogy a környék ismerőssé váljon, esetleg nézzék meg az udvaron játszó gyermekeket, az óvodai játékokat. Számos kimondottan gyerekeknek szóló mesekönyv is elérhető már, amik segíthetnek bemutatni, hogy mi várja őket az oviban. Vagy mesélhetnek a szülők kitalált történetet is, saját mesébe szőve az óvodai létet.

• Szülői felkészülés: Érdemes szülőként is készülni érzelmileg az új helyzetre, az elválásra. A gyermekek elég szenzitívek ebben az életkorban, képesek megérezni, ha a szülő szorong vagy gátlásokkal van tele. A nyugodt határozottság viszont növelni tudja a gyermek biztonságérzetét, eloszlathatja félelmeit.

• A napirend átalakítása: Hasznos otthon is az óvodáéhoz hasonló napirendet kialakítani, ha ez korábban eltérő lett volna. A rutinok, rituálék biztonságot, fogódzót nyújtanak a gyermek számára az új helyzetekben, csökkentik félelmüket, esetleges szorongásukat.

• Kedvenc játék: Ha az ovi partner benne, vigyen be a gyermek egy átmeneti tárgyat, ami ismerős számára, hidat képez az otthon biztonsága és az új környezet között. Ez lehet egy plüssállat, baba vagy takaró, ez a tárgy segíthet neki megnyugodni, könnyebbé teheti az elalvást.

• A viszontlátás öröme: Beszéljük meg előre, ki és mikor fog a gyerekért menni. Mivel ebben az életkorban még nem olyan a gyermekek időérzéke, mint a felnőtteké, a mikor egy eseményhez kötődjön (ebéd után, alvás után stb.) A megbeszélteket fontos következetesen betartani.

• A nap zárása: A délután során beszélgessünk a gyermekünkkel az aznapi történésekről. Fontos, hogy merjen és tudjon az átélt élményekről és ezzel kapcsolatos érzésekről beszélni, melyek megnevezésében a segítségére lehetünk. Beszélgetés mellett akár el is lehet játszani az eseményeket.

Mi az, ami nehezítheti az óvodai beszoktatást?

Előfordulhat, hogy a szülőben negatív kritika fogalmazódik meg az óvodával kapcsolatban. Ezeket a problémákat szükséges megbeszélni az intézmény dolgozóival, de fontos, hogy ezt ne a gyermek előtt vagy feje fölött tegyük.

Előfordulhat olyan helyzet, hogy a kistesó még otthon maradhat vagy a szülők otthonról dolgoznak, ez számos kérdést felvet a gyermekben. Ezekre türelemmel, megértéssel válaszoljunk.

Minden gyermek egyedi és megismételhetetlen, így nem érdemes a többiekkel összehasonlítani a beszoktatás folyamata során sem. Némelyik gyermek könnyebben éli meg az új közösségbe kerülést, míg másoknak hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy feloldódjanak és örömmel vegyenek részt az óvodai mindennapokban.

Szerző: Szakács V. Viola, Almafa Pszichológia Centrum

Gyermekekkel végzett munkája során fontosnak tartja a szülőkkel való közös munkát, mint vallja: a gyermekek, fiatalok elakadásai csak saját környezetükben érthetőek és változtathatóak. Felnőttek esetében az érzések, gondolatok és viselkedés mögötti mozgatórugók feltérképezése segíthet hozzá az önismeret mélyüléséhez, a személyes erőforrások mozgósításához, támogatva a nehéz helyzetekkel való megküzdést. Integratív megközelítésben dolgozik,szívesen alkalmaz technikákat dinamikus, kognitív és rendszerszemléleti eszköztárából. Egyéni formában gyermekekkel, serdülőkkel, fiatal felnőttekkel dolgozik, emellett pár-, és családterápiás üléseket vállal.