Inklúzió az óvodánkban

Óvodánk kiemelkedően fontos feladata, hogy minden gyermek számára biztosítsa a fejlődés lehetőségét és a közösséghez tartozás élményét. Tudjuk, hogy a gyermekek sokfélék: különböző képességekkel, érdeklődési körökkel, fejlődési ütemmel, háttérrel és szükségletekkel érkeznek hozzánk. Felelősségünk, hogy minden gyermek megkapja azt a támogatást, amely segíti őt adottságai kibontakoztatásában.

A köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) és annak végrehajtási rendeletei (például a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) előírják, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrált óvodai nevelését az intézményeknek biztosítaniuk kell, amennyiben rendelkezésre állnak a szükséges feltételek. Magyarország emellett 2007-ben ratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét (CRPD), amely alapvető jogként határozza meg az inkluzív nevelést és oktatást.

Mindennapi gyakorlatunkban ez azt jelenti, hogy fogyatékossággal élő és tipikusan fejlődő gyermekek együtt nevelkednek. Fontos különbséget tenni az integráció és az inklúzió között. Az integráció esetében a gyermek belép a közösségbe, de egyéni támogatásra lehet szüksége a beilleszkedéshez. Az inklúzió ennél többet jelent: a közösség, az intézmény és a pedagógiai módszerek úgy alakulnak, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel vehessen részt a mindennapokban, fejlődhessen és megélhesse az elfogadást.

Óvodánkban találkozhatunk autizmus spektrumzavarral élő, pszichés nehézséggel küzdő gyermekekkel. Mindegyikük számára egyéni fejlesztési terv készül, amely meghatározza a célokat, a fejlesztési lépéseket és a módszereket, amelyek elősegítik fejlődésüket.

Az inkluzív nevelés nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekek számára előnyös, hanem az egész közösséget gazdagítja. A tipikusan fejlődő gyerekek megtanulják az elfogadást, az empátiát és a nyitottságot, miközben természetes módon tapasztalják meg a különbözőségeket. Az SNI gyermekek pedig biztonságos, támogató környezetben élhetik át a siker, a barátságok és a közösség örömét.

A gyermekek támogatását óvodánk szakértői csapata, az intervenciós team biztosítja, amelynek tagjai:

• gyógypedagógus
• logopédus
• fejlesztőpedagógus
• pszichológus
• Tagóvodaigazgató

Feladatuk, hogy segítsék az óvodapedagógusokat, támogassák a szülőket, és összehangolják a gyermekek fejlesztését. A team rendszeresen konzultál, értékeli a fejlődést, és a szülőkkel közösen dolgozza ki a leghatékonyabb megoldásokat.

Ha a team fejlődési vagy viselkedési nehézséget tapasztal, javasolhat szakvizsgálatokat, amelyek pontosabban feltárják a gyermek szükségleteit. A vizsgálatok önkéntesek, a döntés a szülőké, de a szakértői iránymutatás segíthet a legjobb út megtalálásában.

Komolyabb fejlesztési igény esetén a családot a Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk. Ez az állami intézmény vizsgálatot, fejlesztést, tanácsadást és korai segítségnyújtást biztosít. Szolgáltatásai közé tartozik a logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, pszichológiai és nevelési tanácsadás, valamint a korai fejlesztés. A szakszolgálat szorosan együttműködik óvodánkkal és a családokkal.

Gyermekeink számára elérhető az utazó gyógypedagógusi ellátás is, amely során a szakember közvetlenül az óvodába érkezik, és a megszokott környezetben segíti a fejlesztést. Így a gyermek a közösségben marad, miközben megkapja a szükséges támogatást, amely a mindennapi tevékenységekbe is beépülhet.

Az inkluzív szemlélet számunkra nemcsak pedagógiai módszer, hanem értékrend: minden gyermek egyformán értékes. Arra törekszünk, hogy óvodánkban mindenki átélhesse az elfogadást, a közösséghez tartozás biztonságát és a fejlődés örömét.

Óvodánk a tavalyi évben először szervezett programokat az Autizmus Világnapja (április 2.) alkalmából, mellyel szerettük volna erősíteni a gyermekek és a szülők szemléletformálását.  Játékos, érzékenyítő foglalkozásokon és beszélgetéseken keresztül ismertettük meg a gyerekeket a különleges emberek sokszínűségével. A Magyar Parasport Napján (február 22.) mozgásos programokat szervezünk, amelyek bemutatják, hogy a fogyatékossággal élő emberek teljes értékű, aktív tagjai a társadalomnak. Ebben a nevelési évben a Neurodivezitás elnevezésű hetet fogjuk tavasszal a gyermekek számára megszervezni, amelyen lehetőségük lesz csoporton belül megismerkedni még több különleges bánásmódot igénylő helyzettel, gyermeki problémákkal, nehézségekkel.

Ezek a programok élményt nyújtanak, és segítenek abban, hogy gyermekeink természetesnek vegyék a különbözőségeket. Így tanulják meg, hogy mindannyian más képességekkel és erősségekkel rendelkezünk, mégis egyformán fontos tagjai vagyunk a közösségnek.

Sajátos nevelési igényű gyermek

Sajátos nevelési igényűnek (SNI) minősül az a gyermek, akiről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményt ad ki. Ez vonatkozhat:

• testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságra
• autizmus spektrumzavarra
• halmozott fogyatékosságra (több fogyatékosság együttes előfordulására)
• a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okból fakadó tartós, súlyos zavarára
• pszichés fejlődési zavarokra, amelyek a nevelési, tanulási folyamatban jelentős akadályt jelentenek [Kt. 121. § (29)].

Célunk, hogy támogassuk az SNI gyermekek beilleszkedését, személyiségfejlődését és esélyegyenlőségét.

Feladataink

• A vizuális, hallási, tapintási és mozgásos észlelés, valamint a motoros képességek, a beszéd és a nyelvi készségek fejlesztése.
• A fejlesztésben a fogyatékosságnak megfelelő területek kiemelése.
• A kevésbé sérült funkciók tudatos erősítésével a kompenzációs lehetőségek bővítése.
• Egyéni fejlesztési tervek készítése, speciális szakemberek bevonásával.
• Differenciált módszerek, terápiák és technikák alkalmazása az integrált nevelésben.
• Az önismeret, énkép és interperszonális kapcsolatok fejlesztése, új attitűdök kialakítása.
• A verbális és nonverbális kommunikáció, valamint a tanulási képességek fejlesztése.
• Változatos módszerek használata a figyelem, összpontosítás, gondolkodás és emlékezet erősítésére.
• Az SNI gyermekek számára megfelelő tárgyi és környezeti feltételek biztosítása.
• Differenciált segítségnyújtás az önálló tevékenységekben.
• Habilitációs és rehabilitációs elemek beépítése a nevelőmunkába gyógypedagógus közreműködésével.
• A pedagógusok ismereteinek folyamatos bővítése, különösen a gyógypedagógia területén.
• A gyermekek speciális fejlesztése teammunkában, több szakember részvételével.

Az integrált óvodai nevelés előnyei

SNI gyermekek számára:

• A közös tevékenységek során természetes módon tanulják meg társaik szokásait, viselkedésmintáit.
• Növekszik önbizalmuk, fejlődik önállóságuk.
• Társaik teljesítménye ösztönzően hat rájuk.
• Reálisabb önismeretre tesznek szert.
• Megtapasztalják, hogy sok mindenben képesek ugyanarra, mint társaik.
• Rájönnek, hogy mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei.
• Megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat.
• Gyakorolják az együttműködés különböző formáit.
• Szocializációjuk természetes közegben történik, amely előkészíti őket a későbbi életre.

Többi gyermek számára:

• Megtanulják elfogadni az egyéni különbségeket.
• Tapasztalatot szereznek arról, hogy mindenkinek vannak erősségei és gyenge pontjai.
• Fejlődik empátiájuk, segítőkészségük és másokra figyelésük.
• Kommunikációjuk érzékenyebbé, árnyaltabbá válik.

Mi az autizmus?

Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy fejlődési sajátosság, amely az idegrendszer működését érinti, és hatással van arra, hogyan érzékeli, érti és éli meg az ember a világot. Az „autizmus” kifejezés nem egyetlen állapotot takar, hanem egy spektrumot, ami azt jelenti, hogy nagyon széles skálán mozognak a tünetek és az érintettség mértéke.

Jellemző területek

Az autizmussal élő embereknél leggyakrabban három területen figyelhetünk meg eltérő működést:

• Kommunikáció és társas kapcsolatok: nehezebben értelmezhetik a kimondatlan szabályokat, a testbeszédet vagy az iróniát. Előfordulhat, hogy kevesebbet kezdeményeznek beszélgetést, vagy másképp fejezik ki magukat.
• Rugalmas gondolkodás és viselkedés: igényelhetik a megszokott napirendet, ragaszkodhatnak bizonyos szabályokhoz, vagy különleges érdeklődési körrel rendelkezhetnek, amelyben nagyon elmélyülnek.
• Érzékelés: az érzékszervek működése eltérő lehet. Van, aki túl érzékeny a zajokra, fényekre, érintésre, míg más kevésbé reagál ezekre az ingerekre.

Fontos tudni

• Az autizmus nem betegség, hanem egy eltérő fejlődési és idegrendszeri sajátosság.
• Minden autista ember más és más: vannak, akiknek intenzív támogatásra van szükségük, míg mások önálló életet élnek, tanulnak, dolgoznak.
• Az autizmus nem gyógyítható, de a megfelelő fejlesztés, támogatás és elfogadó környezet nagyban segítheti az érintettek fejlődését és életminőségét.

Mit adhat az autizmussal élő ember a közösségnek?

Az autista emberek gyakran kiemelkedőek bizonyos területeken: lehetnek rendkívül figyelmesek a részletekre, kitartóak, pontosak, logikus gondolkodásúak vagy kreatívak. Jelenlétük gazdagítja a közösséget, és segít abban, hogy más szemszögből lássuk a világot.

Célunk

Olyan harmonikus, nyugodt és biztonságot adó óvodai környezet megteremtése, ahol a gyerekek számára természetessé válik személyiségük különbözősége.

Feladatunk

Inkluzív szemlélettel törekszünk arra, hogy a gyermekközösségekben kialakuljon a különbözőségeket elfogadó viselkedés. Kiemelt figyelmet fordítunk a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség és az empátia fejlesztésére.