Az iskolaérettség  feltételei

1.  I. Testi fejlettség

Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Természetesen ettől lefelé és felfelé is lehetnek eltérések. Ennek ellenére, ha a gyermek súlya jóval az átlag alatt marad, felmerül a kérdés, fizikálisan bírja-e majd az iskolával járó, megnövekedett terhelést. A tapasztalatok azt mutatják, a kisebb súlyú gyerekek fáradékonyabbak, teljesítményük hullámzóbb. a szülők testméretei befolyásolják a gyermekek testtömegének alakulást, így ezt is figyelembe kell venni az iskolára való alkalmasság eldöntésénél.

A fogváltás, a második alakváltás beindulását jelzi. E változás az idegrendszer érettségéről tájékoztat, az iskoláskor kezdetét jelenti.

• Ép érzékszervek

Az írás, olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás, érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás

• Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés

A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.

• Az elemi mozgások összerendezettsége

Elemi úszómozdulat, kúszás, mászás lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, fej emelgetés háton- és hason fekvésben. E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás, írás tanulást.

• Jó egyensúlyérzék

Az egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri rendellenességre utal, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart.

• Pontos finommozgások

A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A cipőfűző megkötésének képessége a finommozgások fejlettségéről, a térbeli tájékozódásról, a vizuális megfigyelő-képességről tájékoztat. A cipőfűző megkötésének tudása vagy nem tudása csak részben gyakorlás kérdése.

• Kéz dominancia

Mire a gyermek az iskolába kerül, fontos, hogy kialakult kézdominanciával rendelkezzen. A jobb vagy balkezesség kialakulása magától történik, nem erőltetés hatására. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás sok, eseténként súlyos problémához vezethet.

• Keresztcsatornák működése

A kéz, a láb, és a mimikai izmok mozgásainak függetlennek kell lennie egymástól. A függetlenítés az írástanulást könnyíti, mert a gyermek sok energiát emészt fel a különféle akaratlan mozgással, amit a lábával, kezével, nyelvével, egész testével kifejt. Erre egy példa, mikor a gyermek rajzolás közben kalimpál a lábával.

• Testséma kialakulása

Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, testrészeinek helyét, ujjainak neveit, mivel a hiányos testséma nehezíti a világban való tájékozódást. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ennek hiánya bizonytalansághoz vezethet minden téren.

• Jó térérzékelés

A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. A térirányok felismerése fontos alap az írás- olvasás tanuláshoz. A reprodukáló képesség térben és síkban az írás -olvasás előfeltétele, hiszen a gyermek csak így tudja lemásolni az adott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy síkban alkotott mintát. A tanulás egyik legfontosabb útja a másolás, utánzás.

1. II. Értelmi képességek

• Soralkotás, sorritmus folytatása (szerialitás)

Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. A térben és időben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás, olvasás tanulása.

• Szem-kéz koordináció

A gyermek akkor tud vonalközben, megfelelő szinten írni, ha szemével úgy követi a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. Hat éves korban ez még nem elég fejlett, hogy a gyerek szépen tudjon írni.????

• Az iránykövetés képessége

10-12 éves korra érik be az a képesség, hogy a gyermek keze gyors, hirtelen irányváltoztatásra képessé váljon. A csukló lazaságának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

• Biztos alak-háttér megkülönböztetés

Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől.

•  Alak-forma-szín, nagyság-mennyiségállandóság

Betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége esetén a gyermek nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betű-felismerési nehézségei lehetnek. Csecsemőkortól történik a megalapozása, amit ingerszegény környezet hátráltat.

• Gestalt látás

Az olvasás tanuláshoz szükséges képesség. Ennek fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. A fejletlenség okán alakul ki, hogy a gyermek mást olvas el, mint ami le van írva.

• Azonosság felismerése

Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással. (a, A, a, A)

• Különbözőség felismerése

Egyes írott és nyomtatott betűk alakjai között nagyon kis különbségek vannak, fejlett megkülönböztető képesség nélkül, előfordulhat betűtévesztés, sok helyesírási hiba.

• Auditív megkülönböztetés, auditív percepció

Hat éves korra alakul ki az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetésének képessége. Hiányossága tagolási nehézséget, gyenge helyesírást von maga után.

• Analizáló-szintetizáló képesség

Ennek révén képes a gyermek, hangokra bontani, illetve összerakni a hangokból a szót. Gyengesége esetén olvasás- és írásnehézséget eredményez.

• Átfordítási képesség

Az a képesség amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Amik egy képet leírunk szavakban ezt a képességet használjuk. Fejletlensége esetén írás nehézség, írásképtelenség, rajzolási képtelenség és a szóban felelés nehézsége fordulhat elő.

• Általános tájékozottság

A gyermeknek hat éves korára széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását. Ezeknek hiányában az új ismereteket nem tudják elhelyezni hiányos fogalmi rendszerükben, nehéz lesz a bevésés és a felidézés. Nehéz például megtanulnia a hónapok nevét és ezt a tudását alkalmazni a tájékozódásban annak a gyermeknek, aki nem ismeri az évszakok váltakozását, vagy használni az órát annak, aki nem ismeri a napszakokat.

• Beszédkészség

Hat évesen minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képről, vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. Kellően bőséges aktív és passzív szókinccsel rendelkezzen. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás, olvasás tanulását, továbbá gyakrabban válik agresszívvé az, aki nem tudja kifejezni magát.

• Gondolkodás

A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az olvasás-írástanulásnak. Hát éves korára a gyermeknek spontán el kell végezni az elemi gondolkodási műveleteket, ha ép az értelme. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveleteke, ítéletalkotás), felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

• Problémamegoldó gondolkodás

Az iskolába lépéssel külön hangsúlyt kap a problémamegoldó gondolkodása képessége. A tanulás során lépten-nyomon problémahelyzetekkel találkozik, a feladatok megoldása, elkezdésének módja stb. Megfelelő problémamegoldó rutin nélkül képtelen lehet az önálló munkára. A túlzottan védő – óvó környezetből kikerülő gyermekek hiányossága szokott lenni.

• Emlékezet

Tanuláshoz, ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz emlékezetre van szükség. Hiányosságai nehezítik a tananyag elsajátítását.

• Figyelem

A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez. A figyelem fenntartása olyankor is amikor a téma nem érdekli.  A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést.

• Emberrajz

Az emberrajz 10-12 éves korig lazán kapcsolódva ugyan, de összefüggést mutat az intelligencia fejlődésével.  A családrajz sok mindent elmond a gyermek érzésvilágáról, a család szerkezetéről, a családban elfoglalt helyéről.

III. Szocializáció

Megfelelő mértékű szocializáció nélkül nehezített, vagy lehetetlen a beilleszkedés az iskola rendjébe, a kortársai közösségébe. A magas IQ megfelelő szocializációs képességek nélkül káros. Tartós baráti kapcsolatok híján a gyermek magányossá válik.

• Fejlett feladattudat.

Az iskolai munkában fontos képesség. A jövendő elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell tennie, ha nincs hozzá kedve, vagy inkább szívesebben játszana. 6 éves kor körül felgyorsul, ha nem alakul ki időben nehéz lesz az iskola nyűggé válik a tanulás.

• Jó kudarctűrő képesség

Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha nem sikerül valami rögtön. Merjen és akarjon újra hozzáfogni egy feladathoz. ne veszítse el a kedvét, ha nem az övé a legjobb, vagy ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja, hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja.

• Felnőttekhez való viszony

Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége. A pedagógus csak azért a gyermekért tud felelősséget vállalni, amelyik betartja a szabályokat, szót fogad. Rá kell nevelnünk őket azonban arra is, hogy az idegenekkel szemben tartózkodók legyenek, ne engedjenek a csábításnak, ne menjen el velük. A felnőtteknek méltónak kell lenniük a bizalomra.