Cím kép

HÍREK - Az év állatai és növényei 2023

2023 év madara

A barkóscinege

A tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így idén ez a faj az év madara. Eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak mintegy 15%-át teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5 400-6 300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.

2023 év kétéltűje

Az alpesi gőte

Az év kétéltűjét/hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűnk, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, melyeken gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét hazánkban legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. Fenyegeti továbbá még az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans), mely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Hazánkban a kórokozót eddig még nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amit az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál.

2023 év lepkéje

A fecskefarkú pillangó

Az idén indult év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben hazánk egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte, igen széles körben elterjedt faj, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Hazánkban országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól — melegebb években már márciustól — repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj. Március végén, április elején az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.

Közönséges temetőbogár

Ebben az évben az év rovara címet a dögbogárfélék közé tartozó közönséges temetőbogár nyerte el. Testhossza körülbelül 12-22 milliméter, alapszíne fekete, szárnyfedőjének jellegzetes mintájáról könnyen felismerhető. Testét sárga szőrök borítják, csápbunkója vöröses színű. Potrohgyűrűik és szárnyfedőik segítségével adnak ciripelő hangot. Nevük onnan származik, hogy a lárváik elhullott kisemlősben vagy madárban fejlődnek ki.

Lápi póc

Zömök, aprótermetű, oldalról lapított testű hal, mely lápokban és mocsarakban fordul elő. Szájában kefefogazat található, melyet apró fogacskák alkotnak. A fogazat segítségével rovarlárvákat, bolharákokat ejt zsákmányul. A vízszabályozás hatására jelentősen csökkent a magyarországi állománya, valamint élőhelye is. Fokozottan védett halfaj, értéke 250.000 Ft.

Disznófülgomba

Ebben az évben a savanyú talajú erdők gombái közül választhattak az érdeklődők a közönségszavazás során, végül az év gombája címet a disznófülgomba nyerte el.

A ritka és különleges formájú gomba hozzávetőleg 4-10 cm széles és 2-6 cm magas, hullámos peremű, tölcsér alakú. Hazánkban a savanyú talajú bükkösökben találkozhatunk a nyáron termő gombával, melynek élőhelye fokozatosan csökken.

Borzas len

Az év vadvirágának idén a borzas lent választották meg, mely Magyarország számos vidékén előfordul, főként a száraz gyepek, meszes homokpusztagyepek virága. Átlagosan 50–80 cm magasra növő, évelő növény, mely május és július között virágzik, liláskék álfüzér virágzattal. Védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Nevében a “borzas” jelző arra utal, hogy csészelevelein és szárán pelyhek, szőrők figyelhetőek meg.

Vénic-szil

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett tizedik közönségszavazás során a vénic-szil nyerte el az év fája címet. Az őshonos szilfaj az árterekben fordul elő, élettere a folyószabályozások és a növényzet kiirtása hatására jelentősen lecsökkent napjainkra. A vénic-szil szabálytalan lombkoronájú, közepes termetű fa.

Forrás: Mutatjuk a 2023-as év állatait | LikeBalaton