Cím kép

Iskolába megyek

 

Az iskolaérettség kritériumai

 

Az iskolaérettség fizikai és pszichés alkalmasságot jelent az iskolai elvárásoknak való megfeleléshez.

Magyarországon a közoktatási törvény értelmében, abban az évben válik iskolakötelessé a gyermek, amelyikben augusztus 31-ig betölti 6. életévét. Az iskolaérettség megállapításában elsősorban az óvodapedagógusok tudnak segíteni a szülőknek, akik a mindennapokban a legtöbbet látják a gyermek valós teljesítményét, de amennyiben van rá mód, érdemes más szakemberekkel is (például a gyermek fejlesztőpedagógusa, edzője stb.) konzultálni erről.

Ha egy-egy képesség nem éri el a megfelelő szintet még nem zárja ki az iskolában való helytállás lehetőségét, azonban érdemes ezekre a területekre nagyobb figyelmet fordítani, hogy szeptemberig a gyermek behozza a hátrányt. Ha több területen is lemaradást észlelünk gyermekünknél, abban az esetben viszont számba kell venni az iskolaéretlenség lehetőségét.

 

Fizikai alkalmasság

Az iskolában való teljesítés megnövekedett terhekkel jár. A 45 percig való padban ülés, koncentrálás, az iskolatáska súlya megterheli a nem megfelelően érett szervezetet. Iskolakezdésig be kell következnie egy ún. fejlődési ugrásnak. A teste arányosan fejlett, teherbíró. Elkezdődik nála az első fogváltás. Mozgásában látszik az elemi mozgások rendezettsége, a kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talp élen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és egy lábon, fejemelgetés háton- és hason fekvésben. Ezen mozgások hibás végrehajtása idegrendszeri éretlenségre utalhat, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okozhat. Az iskolaérett gyermeknek kialakult a ceruzafogása, jobb-bal kéz dominanciája, valamint stabil a testsémája.

Kognitív érettség

Az iskolaérett gyermeknek kialakult térérzéke van. Meg tudja különböztetni a jobb és baloldalát, képes a szem-kéz megfelelő koordinálása. Alapfeltétele az írás-olvasás tanulásának, hogy a szemével úgy tudja követni a kezét, hogy közben nem a kezére, hanem a leírtakra figyel. Fontos az alak- szín- formaállandóság kialakulása is. Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betű felismerési nehézségei is lehetnek.

Hatéves korára minden gyermeknek el kell tudni sajátítani az anyanyelvét. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. Szintén elengedhetetlen feltétele az iskolaérettségnek a megfelelő problémamegoldó rutin kialakulása, az emlékezet, a figyelem és a feladattudat kialakulása. Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben, ismernie kell személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását. Hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.

Pszichés alkalmasság

Egy gyermek iskolaérettsége abban is megmutatkozik, hogy mennyire foglalkoztatja a tanulás kérdése. Várja, érdeklődik az iskola iránt és megjelenik a téma a játékaiban. Ebben az életkorban új fejlődési lépcső kezdődik. 6-10 éves korban nagyon fontos a gyermek számára a megfelelés, a jó teljesítmény. Ilyenkor a pedagógusok szerepe is felülreprezentált. Alsó tagozatban meghatározó a véleményük, szeretnek megfelelni a felnőtteknek. Amíg ez az érdeklődés nem alakul ki, és láthatóan a gyermeki, játékos dolgok kötik le inkább a figyelmét, elgondolkodtató az iskolakezdés. Az iskolaérett gyermek ugyanis már elvégzi a rábízott feladatokat, kitartó és nem hagyja félbe a tevékenységeit.

Fontos a szociális érettség is! Legyen képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival, ismerje a társas közösség szabályait, és törekedjen ezek betartására. Az osztályba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek.

Forrás: / https://gyermekpszichologus.blog.hu/2014/01/09/az_iskolaerettseg_kriteriumai/

https://skillo.hu/az-iskolaerettseg-kriteriumai/

 

Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül, vázlatosan nyújt áttekintést arról, hogy milyen ismeretek megléte fontos egy első osztályos számára:

  1. nevének, korának, lakhelyének ismerete
  2. szülei neve, foglalkozása
  3. testvéreinek az adatai
  4. a család felépítése – fiatal, idős fogalma
  5. a testrészek megnevezése – funkciójuk ismerete
  6. a tisztálkodás és a fogápolás szabályai
  7. a jellemzőbb foglalkozások ismerete
  8. az egyes szakmák szerszámainak felismerése
  9. térbeli távolságok megítélése – közel, távol
  10. a gyalogosokra vonatkozó alapvető közlekedési szabályok ismerete
  11. település- és lakástípusok megkülönböztetése
  12. a ház helyiségeinek, berendezési tárgyainak megnevezése
  13. a háztartási gépek nevének ismeret – funkcióik tudása
  14. a zöldségesben, gyümölcsösben termő növények felismerése
  15. a kerti szerszámok és funkcióik ismerete
  16. a ház körül élő állatok megnevezése, csoportosítása (pl. szőrös, tollas), hasznuk, gondozásuk, védelmük ismerete
  17. erdőben, mezőn, vízben, vízparton élő jellemző állatfajok ismerete (esetleg táplálkozási módjuk megnevezése)
  18. hazánkban nem élő, csupán állatkertben látható állatok megnevezése
  19. a színek felismerése
  20. a napok nevének sorrendbe történő tudása
  21. a napszakok és a napirend összefüggése, megnevezése
  22. az események történési sorrendjének helyes megítélése
  23. az évszakok megnevezése és jellemzőik ismerete
  24. az öltözködés és az időjárás kapcsolata
  25. az érzékszervek által felfogott ingerek megnevezése
  26. a számok felsorolása tízig, tárgyak számlálása
  27. több-kevesebb fogalma
  28. kisebb-nagyobb, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb, könnyebb-nehezebb stb. fogalmának ismerete
  29. tárgyak egyenlővé tétele (1-10)
  30. egyszerűbb sorozatok szabályának felismerése és annak folytatása
  31. kör, négyzet, háromszög felismerése, megnevezése
  32. alatt, felett, között, mellett, előtt, mögött fogalmának ismerete
  33. egész-rész viszonya
  34. megfelelő szóbeli kifejezőképesség, érthető, folyamatos beszéd
  35. a hallással felfogott utasítások megértése és teljesítése, növekvő figyelemtartás
  36. rajzaiban az adott tárgy, élőlény lényeges jegyeinek feltüntetése, az arányok, távolságok érzékeltetése
  37. önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés
  38. fogalmi gondolkodása kialakulóban van
  39. önállóság az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben
  40. megfelelő közösségi magatartás, a viselkedés alapvető szabályainak ismerete
  41. pontos finommozgások, megfelelő szem-kéz koordináció jellemző
  42. téri irányok felismerése és az iránykövetés képessége
  43. problémamegoldó gondolkodás
  44. monotóniatűrés
  45. kudarctűrés

Forrás: / Pápai Gyöngyi gyógy- és fejlesztőpedagógus/