Hirdetmény az óvodai felvételekről

HIRDETMÉNY

az óvodai felvételekről

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik (a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – továbbiakban Rendelet – 12. §).

 

Mit kell tudni az óvodai felvételekről?

Az Nkt. 49. § (1) bekezdése szerint az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető (Nkt. 8. § (1) bek.).

Az óvodába a 2019/2020-as nevelési évre a 2016. augusztus 31-ig született gyerekek beíratása kötelező.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik (Nkt. 49. § (1) bek.). A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. A jelentkező gyermekek felvétele, fogadása az óvodai nevelési évben – amennyiben azt a férőhelyek száma lehetővé teszi – folyamatosan történik.

Az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni, melynek teljesítéséért a szülő felelős (Nkt. 72. § (1) bek.). A szülő kérelmére a jegyző (Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal – 1139 Budapest, Béke tér 1.) – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt (Rendelet 20. § (2) bek.).

A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzeti hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát (Nkt. 72. §. (2) bek.).

Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes önkormányzati, továbbá nem önkormányzati fenntartású óvodában lehet.

Amennyiben a gyermek felvételét nem a kötelező felvételt biztosító XIII. Kerületi Egyesített Óvoda egyik tagóvodájába kéri, úgy a jogviszony létrejöttéről igazolást kell benyújtani a XIII. Kerületi Egyesített Óvoda vezetőjének.

A jelenleg bölcsődében elhelyezett gyermekekre vonatkozó óvodai felvételi igényt is be kell jelenteni.

 

A beíratás időpontja: 2019. április 23-26.

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

A beíratáskor be kell mutatni

  • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
  • továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát (Rendelet 20. § (3) bek.),
  • nem magyar állampolgár kiskorú óvodai beíratásánál a szülőnek igazolnia kell azt is, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek Magyarország területén (Nkt. 92. §).

A sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodába való felvételhez a szakértői és rehabilitációs bizottság (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat – 1077 Budapest, Izabella u. 12.) javaslata szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, vagy a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban történhet (Nkt. 47. § (3) bek.).

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat fenntartásában lévő Egyesített Óvoda az alaptevékenységéhez kapcsolódóan integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhető testi, érzékszervi, beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos, több fogyatékosság esetén a halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekeket.

A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Meséskert, Madarász Viktor, Varázskarika, Pitypang és Vizafogó Tagóvodái ellátják a XIII. kerületben lakó, integráltan nevelhető, ép intellektusú autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket.

A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Pitypang, Meséskert és Gyermekkert Tagóvodája kétnyelvű (angol-magyar) óvodai csoportjaiban a XIII. kerületben lakó gyermekek nevelése történik.

Az óvodai nevelés nemzetiségi nyelven is folyhat. Egy adott nemzetiséghez tartozó gyermek anyanyelvén, anyanyelven és magyar nyelven, vagy magyar nyelven részesülhet óvodai nevelésben. A Főváros több kerületében működik nemzetiségi, illetve nemzetiségi nyelven is nevelő óvoda.

A XIII. kerületben az Országos Szlovák Önkormányzat fenntartásában szlovák nemzetiségi óvodai nevelés biztosított (1139 Budapest, Lomb u. 1-7. Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium).

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre (Nkt. 49. § (2) bek.).

Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető […], vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. (Rendelet 20. § (9) bek.).

 

Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. (Rendelet 20. § (10) bek.).

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabálysértési tényállásként határozza meg az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegését, (Szabs.tv. 247.§) melynek értelmében szabálysértést követ el az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába nem íratja be.

Az óvoda vezetője a felvételi, átvételi kérelmek elbírálásáról – a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással elektronikusan/írásban – értesíti a szülőket 2019. május 25-ig.

Az óvodavezető döntése ellen a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül eljárást megindító kérelmet nyújthat be az óvodavezetőnél (Nkt. 37. §).

Az óvodavezető az eljárást megindító kérelmet, az ügy összes iratával nyolc napon belül – elbírálás céljából – önkormányzati óvoda esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati óvoda esetén a fenntartóhoz küldi meg.

Az ügyben a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést.

A szülő a fenntartó döntésének a bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

A 2019/2020. nevelési évre felvételt nyert gyermekek fogadása a nevelési év első napjától folyamatosan történik.

 

Az első óvodai foglalkozási nap / A nevelési év első napja:

  1. szeptember 2. (hétfő)

 

Ezen a napon kerülnek átvételre/felvételre az eddig bölcsődében elhelyezett és óvodába felvett gyermekek is.

 

Budapest, 2019. március 9.

 

 

Dr. Bujdosó Sándor sk.

jegyző